Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)
együttese pedig e színdarab opera-változatát. 5. A színházzal szemben állítsunk mellszobrot Krúdy Gyulának. " Ha a város 1894-ben alapított színháza 1969-től az arra szintén magas szinten méltó Móricz Zsigmond nevét viseli is, az író szülőházán 1963-tól emléktábla áll, s a Jósa András Múzeum állandó Krúdy Gyula emlékkiállításában is 1974-től gyönyörködhet a látogató. A Krúdy-szobor jubileumi leleplezése pedig, a megjelölt helyen (az író Mészáros Dezső által elkészített bronz mellszobra 1973-ban, a Sóstógyógyfürdő parkjában került felállításra) a 45 éve elhangzott kívánság után e könyv megjelenésével párhuzamosan történik meg. Az e kötetbe foglalt írások, amelyek a Krúdy-kutató Katona Béla teljes pályaívéből úgy adnak reprezentatív válogatást, hogy Krúdy és a város viszonyának és a magyar irodalomtörténet Krúdy-recepciójának fejlődésvonalát is érzékelhetővé tegyék -, négy nagyobb téma köré kristályosodnak. A négy fejezet Katona Béla Krúdy-kutatásainak négy legfontosabb aspektusát jeleníti meg. Az első, a Krúdy és a Nyírség című fejezet az író és szülőhelye kapcsolatait értelmezi, mind a személyes alkotói életút, mind a müvekbe épített emlékek, mind pedig a művészi örökség ápolásának szempontjaiból. A Vázlat a pályaképhez ciklus Katona Béla Krúdy-elemzéseinek a pályamenet szoros történeti nyomon követésében elvégzett esztétikai analíziseibe ad bepillantást. A fejezet elsősorban a jellegzetes írói stílus megformálódásának állomásait vizsgálja, s e prózapoétikai karakterű írásokban főképpen a Krúdy-tematika és hangütés kiforrásának és néhány fontosabb vonása értelmezésének lehetünk tanúi. A Krúdy itthon című periódus a huszadik század második felének egy-egy emlékezetes Krúdy-kiadását, az életmű-feldolgozás egyes fázisait, a bennük feltárt értékeket és a vitatható elveket, hangsúlyokat eleveníti fel, az ezt is érzékeny figyelemmel kísérő Katona Béla-recenziókban. Ugyanez az egység villantja elénk a színpadra, illetve a filmvászonra került, s az ekként megújuló és újraszíneződő író portréját is. Az Örökség és az örökösök záró egység a különböző évfordulókhoz kötődő írásokból válogat. S az ilyen alkalmakkor hirtelen koncentrált erővel kifényesedő írói jelentőséget: a Krúdy-kutatás adott állapotát, eredményeit mutatja be, miközben ráébreszt az életmű tudatosításának további, égető hiányaira is. Ez a fejezet így magába sűríti az elmúlt félszázad mozgósító erejű, nagyobb Krúdy-évfordulóinak azt a teljesebb láncolatát is, aminek mai végpontján, a többi mű között, a korábbi értékeket s a megoldatlan -12-