Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

1929-ben készült el, s végül 1930-ban jelent meg a trilógia harmadik darabja, Az első Habsburg. Hogy az egyébként nem túlságosan nagy terjedelmű mű viszonylag ilyen sokáig, közel öt évig készült, annak nemcsak a koncepció lassú és fokozatos kibontakozása volt az oka, hanem az is közrejátszott, hogy Krúdy szokatlanul nagy apparátussal dolgozott ezen a történelmi regényén. Módszerét és alaposságát természetesen nem hasonlíthatjuk sem a Flaubertéhez, sem Móriczéhoz, de kétséget kizáró bizonyítékaink vannak rá, hogy ezúttal valóban szélesebb körű anyaggyűjtést végzett. Ő, akiben igazán nem tengett túl a filológusi hajlam, most meglepő szorgalommal búvárolta, jegyzetelgette a korabeli krónikákat és emlékiratokat, elsősorban Szerémi Magyarország romlásáról írott munkáját, de feltehetően ismerte Brodaricsot, Verancsicsot és Istvánffy Miklóst is. A későbbi történetírók közül valószínűleg Jászay Pál, Horváth Mihály, Szalay László és Acsády Ignác munkáit forgatta. Láthatólag Szerémi könyvét olvasgatta a legnagyobb élvezettel, s talán reá támaszkodott leginkább, őt név szerint is több helyen említi, illetve szerepelteti regényében. Közvetlen átvételeken azonban nehéz lenne Krúdyt tetten érni. Csak nevekre és adatokra volt szüksége, egyébként szuverén módon bánt mind az eseményekkel, mind a figurákkal. Nem a krónikák vagy történelemkönyvek betűihez akart elsősorban hű lenni. A história tényeit is ritkán, s valószínűleg akkor sem szándékosan sértette meg, ambíciója azonban tovább terjedt az események krónikás ábrázolásánál. Mindenekelőtt a kor levegőjét, atmoszféráját akarta felidézni, mégpedig nem aprólékos, naturalisztikus korrajzzal, hanem a szereplők, a történelmi hősök emberi arcának a bemutatásával. A cselekmény egyébként - mint Krúdy más regényeiben - itt is meglehetősen végszegény. 1521-ben Innsbruckban indítja el az eseményeket, egy kolostorban, ahol Jagelló Anna, Ferdinánd menyasszonya és Mária hercegnő, II. Lajos menyasszonya nevelkedik. Ezután megtudjuk, hogyan érkezik Mária Magyarországra, ahol 16 évesen nemcsak felesége, hanem szinte anyja is lesz a még nála is fiatalabb II. Lajosnak. Nándorfehérvár elestéről, a török veszedelem közeledtéről szinte csak mellékesen szerzünk tudomást, magáról a mohácsi tragédiáról és II. Lajos haláláról pedig a király íródeákjának szűkszavú feljegyzéseiből értesülünk. A II. rész, a Festett király cselekménye több síkúvá válik. Egyrészt Szapolyai -128-