Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Férjének halála után Franciska egy ideig visszavonultan él. Egyedüli viga­szát fiában találja, s az ő jobb sorsa érdekében nem mond le a tisztességtelen úton szerzett vagyonról sem, amelynek eredetét a zsarolni akaró Kácsér szépítés nélkül föltárja előtte. Épp ez a vagyon lesz azonban újabb boldogtalanságának forrása, mert ez vonzzahozzá második férjét, Csobánc Pétert. Csobánc körülbelül ott foly­tatja, ahol Szentvinczey János abbahagyta. Múltjáról csak annyit tudunk, hogy vi­déki dzsentricsalád sarja. Ő is képviselő, s őt is a pénz és hatalomvágy fűti minde­nek felett. Pénzért veszi feleségül a nála idősebb Franciskát, s vagyonszomja so­dorja olyan kalandor vállalkozásba is, mint az aranybánya részvénytársaság meg­alapítása. Az ilyenfajta spekulációs vállalkozások rendkívül gyakoriak voltak abban az időben. A korabeli újságok tele vannak a hasonló üzleti csalásokról szóló tudó­sításokkal. Mindenre elszánt nyerészkedők csábító üzletekbe fogtak, szemfény­vesztő módon nem létező kincsek kiaknázására részvénytársaságokat alapítottak, bezsebelték a bűvkörükbe került hiszékeny kisemberek pénzét, s a végén rendsze­rint megszöktek az összeharácsolt tőkével. Krúdy regényének középpontjában is egy ilyen csalárd vállalkozás áll. Az egésznek a kieszelője nem Csobánc, hanem egy Barker nevű veszedelmes kalandor, Csobáncnak inkább csak a neve és a kép­viselői tekintélye kell az üzlethez, ezért csinál belőle Barker igazgatót, valójában azonban mindent ő irányít a háttérből. Hatalmas hírveréssel, óriási propagandával adják ki a részvényeket, s ügyes fogadásokkal igyekeznek minél több embert be­hálózni. A legmeglepőbb, hogy mindez sikerül is nekik. Óriási összeget sikerül ki­csalniuk a meggazdagodás vágyától hajtott, már csak a csodákban reménykedő, épp ezért könnyen megtéveszthető emberektől. Barker azonban nemcsak a naiv kisembereket szedi rá, végül becsapja üz­lettársait is. Kacsért meggyilkolja egy elhagyott városvégen, és úgy szökik kül­földre a pénzzel. Csobánc a felelősségre vonástól félve - eleinte öngyilkosságra gondol, később azonban belátja, hogy szeretőjének van igaza, aki így vigasztalja: „Nincs elveszve semmi... A karriered újra kezdheted. A magyar képviselők között mindennapi az ilyesmi: eddig kormánypárti voltál, holnap átmégy az ellenzékiek közé, és ha üldöznek: mártírrá tesznek, megkoszorúznak, és fáklyás menetet ren­deznek a tiszteletedre." Csobánc jó tanítványnak bizonyul, nemcsak magáévá teszi ezt az érvelést, hanem még tovább is fejleszti: „A vállalat megbukott, -110-

Next

/
Thumbnails
Contents