C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)

1417. ápr. 17. (in Kallo, sab. a. Quasi modo) Baktha-i Gergely szabolcsi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy bírói intézkedésük és bizonyságlevelük értelmében Kiswarada-i Domokos fiának: Mihálynak egyedül esküt kellett tennie Megges-i István fia: Zsigmond Loskod-on lakó jobbágya: Sos (dictus) László ellenében arról, hogy a jobbágy kezességet vállalt egy jobbágytársáért tizenhárom új forint erejéig. Az időpont elérkezvén Mihály letette az esküt előttük, ahogyan kell. Végül is nem kevés nemes révén egyezséget kötöttek, amely szerint Sos László a Kereszt felmagasztalásának ünnepén (szept. 14.) nyolc új forintot fizet előttük Mihálynak a kezesség fejében. Azonban ha nem fizetne, akkor a tizenhárom új forintot kell megfizetnie. Erre Sos László önként kötelezte magát az ő levelük bizonysága által. Papiron, a szöveg alatt öt gyürűspecséttel. DL 79398. (Zichy cs.. zsélyi 2-848.) - Zichy VI. 440., ZsO VI. 324. 267 1417. máj. 15. (in Kallo, sab. a. Elene) Baktha-i Gergely szabolcsi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy döntésük értelmében Megges-i István fiának: Zsigmondnak Tamás Kemeche-i hospes ellenében tizenöt napon belül egyedül esküt kell tennie arról, hogy Tamásnak nem adott utasítást vagy engedélyt jobbágya letartóztatására. Papíron, hátlapján gyürüspecsét darabjával. DL 53937. (Kállay cs. lt. 1400-856.) - ZsO VI. 441. A hátlapon címzés; iuramentalis. 268 1417. máj. 22. (Constantie, sab. p. ascens. Domini) Zsigmond király Paluch-i Máté Dyosgyr-i várnagyhoz és szabolcsi ispánhoz, alispánjaihoz meg a szolgabírákhoz. Elmondták neki Wpur-i István erdélyi püspök, Imre fia: László és ez Imre fia: János fia: István nevében, hogy Lossonch-i néhai László bán fiai: Zsigmond és Dénes ludica előtti csütörtökön (1416. ápr. 2.), amikor László bosnyák fogságban senyvedett, Bach birtokukon lévő összes szántóföldjeiket, amelyet eddig az ö adományából békésen birtokoltak, elfoglalva a jobbágyoknak sessio-kat és mansio-kat mértek és mérnek ki a mai napig propria eorum potentia mediante az ö igen nagy kárukra. Mivel ő a prelátusokkal és bárókicai hozott generalis decretum értelmében az ilyen új hatalmaskodásokat nem hagyhatja büntetlenül, megparancsolja nekik, hogy az egri káptalan tanúbizonysága jelenlétében, összehíván a birtok szomszédjait és határosait meg a megyebeli nemeseket kikiáltott közgyűlés módjára, ott az Istenbe vetett hitükre és a szent korona iránti hűségükre a feszület érintésével eskü alatt tegyenek vallomást; ha a panasz bebizonyosodik és Zsigmond és Dénes valóban potentialiter kizárták őket a birtokból, akkor Zsigmondot és Dénest kizárva és kivetve a birtokból iktassák vissza azt az Uporiaknak és védelmezzék meg benne őket. Máshogy tenni ne merészeljenek, a levelet pedig elolvasása után adják vissza a felmutatójának. A datum után írva: Mindezekről az egri káptalan is készítsen jelentést. Szabolcs megye 1417. nov. 1-ji jelentéséből. - Bánffy I. 551., ZsO VI. 457. 269 1417. jún. 11. (Bude, 2. die sacr. corp. Christi) Zsigmond király Szabolcs megye hatóságához. Elmondták neki Kyswarda-i Mihály, Miklós és Pelbárt, hogy Zelemer-i László diák ez évben a Monostor-on lakó jobbágyuk: Kepe/Kwpa (dictus) Jakab Zelemer-en lévő gabonaasztagát elvette; továbbá Kalmar (dictus) György jobbágyukat a mezőn találva ártatlanul kegyetlenül megverte potentia mediante az ő igen nagy kárukra. Ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki egy vagy két emberüket az igazság kiderítésére, majd írják meg neki. Szabolcs megye 1417. aug. 7-i jelentéséből. - Zichy VI. 460., ZsO VI. 562.