Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

között Pécsett a 4. vegyesdandár huszárszázad arcvonalmögötti üsztje és a pódóidomító különítmény parancsnoka volt. Ezt követően 1938. IX. 1.-ig Komáromban a II. csendőrlovas alosztály parancsnoka volt, majd 1939. X. 1.-ig Nagylétán a járási katonai parancsnokságon szolgált. Ezután Munkácson, majd Nagybányán az 1. hegyi huszárszázad pótkeret és a pótlóidomító különítmény parancsnoka volt. Az 1. hegyi huszárszázad parancsnokaként 1941. VII. 1. és X. 2. között a galíciai területen frontszolgálatot teljesített. 1942. III. 31.-én őrnaggyá léptették elő. 1943. X. 1. és 1944. XII. 20. között Debrecenben a 16. felderítő osztály visszamaradó különítményének parancsnoki, majd pótosztály-parancsnoki teendőit látta el. 1944. VIII. 18.-án ezen utóbbi beosztásában, mint a 16. tábori felderítő pótosztály parancsnoka vonult el a hadműveleti területre. 1944. X. 28.-tól egészségügyi szabadságon volt. 1945. IV. 21.-én jelentkezett a demokratikus honvédségbe. 1945. IX. 1.-én alezredessé léptették elő. 1946. IX. 1.-én nyugállományba helyezték. GERLÓCZY GÁBOR, VITÉZ ALSÓVISZOKAI vezérőrnagy (huszár) (Kassa, 1894. II. 7. - Budapest, 1962. III. 15.) Anyja: Münster Berta. Apja: Gerlóczy Géza gazdasági akadémia tanár. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémián 1914. VIII. 1.-én avatták hadnaggyá, majd Nyíregyházára a cs. és kir. 14. huszárezredhez helyezték. Az első világháborúban ezen ezred kötelékében harcolt. 1918. IX. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. 1919 és 1930 között Nyíregyházán, a 4. huszárezredben különböző beosztásokban mint szakaszparancsnok, tisztesképző iskola parancsnok, 1928-29-ben ezredsegédtiszt, illetve osztályparancsnok - szolgált. 1922. IX. 1.-én századossá léptették elő. 1921-22-ben a lovastisztek lovaglótanfolyamát, 1931. III. 10. és VII. 27. között pedig a törzstiszti tanfolyamot végezte el. 1930. X. 1.-én a 4. huszárezredtől tartósan a honvéd lovassági szemlélő mellé, majd 1932. X. 1.től a Kormányzó Katonai Irodájára vezényelték. 1933. V. 1.-én őrnaggyá, 1937. V. 1.-én alezredessé léptették elő. 1935. IV. 28. és V. 18. között lovastiszti tájékoztató tanfolyamot végzett. 1941. X. 1.-től 1944. X. 16.-ig a kormányzó szárnysegédje, 1942. XI. 1.-től pedig első szárnysegédje volt. 1941. V. 1.-én ezredessé, 1944.1. 1.-én pedig vezérőrnaggyá léptették elő. 1944. X. 16. után előzetes letartóztatásban, 1944. Xll.-től 1946. II.-ig pedig Kiskőrösön szovjet „védőőrizetben" volt. A háború idején a MER Középkeresztjével, illetve Tisztikeresztjével tűntették ki. 1945. II. 1.-én nyugállományba helyezték. 1945. VIII. 2.-án igazolták, s 1946. IX. 1.-én újból nyugállományba helyezték. 1949-ig gazdálkodó volt, 1951. VI. 13. és 1953. X. 5. között családjával együtt Körösladányra telepítették ki, majd ezt követően segédmunkásként dolgozott. GESZTESSY ANTAL huszárezredes (Zenta, 1892. XI. 30. - Budapest, 1965. V. 14.) Anyja: Kerner Clcmentin. Apja: Gesztessy Ákos járásbíró. 1913. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, s első szolgálati helye a 4. honvéd huszárezred volt.