Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

1917. IX. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. Alakulatával mint szakasz-, majd századparancsnok, később parancsőrtiszt az első világháború szinte valamennyi hadszínterén teljesített frontszolgálatot. 48 hónapot töltött az arcvonalban. 1919-től 1920.1. 20.-ig a HM-ben szolgált, majd az l/l. huszárosztályhoz helyezték át. 1921. IX. 1.-től százados. 1922-23-ban műszaki tanfolyamot végzett. 1923-ban az 1. huszárezred törzsébe osztották be. 1930. III. 1. és VII. 19. között törzstiszti tanfolyamot végzett. 1932. XI. 1.-én őrnaggyá léptették elő és lónyilvántartó tisztnek Monorra helyezték. 1934. VII. 8. és 28. között lovas törzstiszti tájékoztató tanfolyam hallgatója. 1935. VIII. 1.-től 1938. XII. 1.-ig a pécsi IV. csendőrlovas alosztály parancsnoka. 1937. V. 1.-én alezredessé léptették elő. 1938. XII. 1.-től az orosházi járási katonai, illetve az 54. kiegészítő parancsnokságon, 1940. XII. 1.-től a békéscsabai 18. kiegészítő parancsnokságon, 1941. X. 1.-től pedig az orosházi 54. kiegészítő kirendeltségen lónyilvántartó tiszt. 1941. V. 1.-én ezredessé léptették elő. 1942-ben a MÉR Lovagkeresztjével tüntették ki. 1944. IX. 25.-től mint a 20. gyaloghadosztály, 1945. III. 3.-ától pedig mint a VIII. hadtest harcfegyelembiztosító parancsnoka frontszolgálatot teljesített. 1945. V. 4.-én amerikai fogságba esett, ahonnan X. 11.-én tért haza. 1946. X. 25.-én nyugállományba helyezték. Míg tabajdi tanyáját el nem vették tőle, azon gazdálkodott. Az 50-es évek elejétől mint kertészeti munkás a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál helyezkedett el. GLUZEK TIBOR huszáralezredes (Mezőhegyes, 1891. VIII. 5. - ?) Apja: Gluzek Gyula kir. állami ménesbirtok igazgató. Vallása: r. k. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzését követően 1911. VIII. 18.-án a m. kir. lovasságnál kezdte meg. Az első világháborút a 3. honvéd huszárezreddel harcolta végig. Szolgálatát 1920. XI. 15. és 1921. X. 31., illetve 1923. XI. 1. és 1927. VIII. 31. között meg kellett szakítania. 1940. IV. 1.-től a pécsváradi 32. kiegészítő parancsnokság, előtte a mohácsi járási katonai parancsnokság lónyilvántartó tisztje. 1940. V. 1.-én alezredessé léptették elő. Mint lónyilvántartó tisztet 1940. XII. 1.-én a kaposvári 10. kiegészítő parancsnokságra, 1941. X. 1.-én pedig a balatonfüredi 21. kiegészítő kirendeltségre helyezték át. GORONDY-NOVÁK BERTALAN huszárszázados (Seebach /Ausztria/, 1917. IV. 20. - ?) Apja: Gorondy-Novák Eleméivezérezredes. Vallása: gör. k. Reáliskolai érettségi után a Ludovika Akadémián 1939. I. 15.-én avatták hadnaggyá és szakaszparancsnoknak a budapesti 1. huszárezredhez osztották be. A délvidéki bevonulás idején az 1/3. lovasszázad szakaszparancsnoka volt. Kitűnt a kishegyesi szőlőhegyeknél, illetve Szőregen megbújt csetnikek felkutatásában. 1941. X. l.-jétől Szabadkán az 1/1. huszárosztály beosztott tisztje, 1942. X. l.-jétől pedig Budapesten az I. önálló huszárosztály szakasz-, majd századparancsnoka volt. 1941. XI. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. 1944. VI. közepén a 3/II. huszárosztállyal vonult