Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

BEVEZETŐ

rövidítés feloldását az alábbiakban közöljük: HM: Honvédelmi Minisztérium, BM: Belügyminisztérium, VKF: Vezérkar főnöke, I. ö.: I. önálló huszárosztály, MER: Magyar Érdemrend. Szándékunk ellenére természetesen nem sikerült a kötetben szereplő, a világban szétszóródott valamennyi magyar királyi huszártiszt életútjára vonatkozó legfontosabb adatokat összegyűjtenünk. Akik nevét a fennmaradt hézagos korabeli dokumentumokban nem sikerült felfedeznünk, azoknak több mint félévszázad elteltével roppant nehéz volt a nyomára bukkanni. Munkánkat nem tekintjük, tekinthetjük lezártnak, hiszen e lexikonban sem szerepel mindenki, és a szerkesztés elvei miatt - reményeink szerint — egy új kötetben kapnak helyet majd mindazok, akik ugyan a lovasságnál szolgáltak, de más kiképzést kaptak (tüzérek, gazdászati tisztek, orvosok, állatorvosok, más fegyvernemtől érkezett vezérkari tisztek, tábornokok stb.). A kötet szerzői ezúton is köszönetet mondanak az egykori huszártiszteknek, családtagoknak, akik önzetlenül segítették munkánkat. Köszönet illeti az adatokat szolgáltató önkormányzatok anyakönywezetőit, megyei levéltárakat, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának munkatársait (Büki Zoltánt, Rácz Balázst) és igazgatóját, dr. Bús János alezredes urat, valamint dr. Szakály Sándor urat, a Duna Televízió alelnökét, akik lehetővé tették a kutatásokat és pontosították adatainkat. Végül, de nem utolsó sorban köszönet illeti azokat, akik anyagiakkal is támogatták a könyv megjelentetését: a Honvédelmi Minisztérium, a Dunapack Rt., a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Bobrovniczky család, a Mikecz család, a Szabadhegy család, a Vattay család, dr. Hárshegyi Frigyes, dr. Szentgyörgyvölgyi Péter, dr. Sárhegyi Zoltán, valamint a Honvéd Hegyivadász Alapítvány. Splényi Géza fent említett könyvében írja: "A magyar huszár megszűnt lenni, de a huszárszellem az él, és élni fog, amíg a legutolsó öreg huszárra rá nem húzzák a koporsó fedelét". Nekik, az egykori magyar huszároknak, a legmagyarabb fegyvernem képviselőinek ajánljuk ezt a könyvet. Nyíregyházán, 2003. augusztus havában a szerzők