Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG LOVASSÁGA ÉS TISZTIKARA

HUSZÁRLEXIKON A Magyar Királyi Honvédség lovassága és tisztikara (1920 - 1945) Az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum súlyos katonai rendelkezései igen érzékenyen érintették az akkor szerveződő Magyar Királyi Honvédséget, azon belül a lovasságot is. Az 1921. június 1.-től érvényes hadseregszervezési rendelkezések szerint mindössze 4 huszárezred (16 lovasszázad) és a hét vegyesdandár dandárközveden lovasszázadai képviselték e tradicionális csapatnemet. 1938-ig, Magyarország nemzetközileg is elismert fegyverkezési egyenjogúságának visszanyeréséig a szervezésben nem is történtek változások, csupán az egyes alakulatok diszlokációja és a vegyesdandár huszárszázadok elnevezése módosult néhányszor. A honvédség sereglovasságát jelentő 6-700 fős békelétszámú huszárezredek mindegyike ezredtörzsből és két osztályból állt, osztályonként egy karabélyos- és egy géppuskásszázaddal. Ezredközveden alosztályként egy árkász- és egy távbeszélő szakasz, 1927-től árkászszázad, távbeszélő század 1935-től pedig és egy 7,5 cm-es 15/31. mintájú lovas könnyű ágyús szakasz szerepelt a hadrendben. A négy huszárezred két lovasdandárt alkotott. A székesfehérvári, majd kecskeméti parancsnokságú 1. lovasdandárhoz a 2. és 3. huszárezred, a Nyíregyházára diszlokált 2. lovasdandárhoz az 1. és a 4. huszárezred tartozott. A két lovasdandár egy lovas és egy könnyű tarackos ütegből álló lovas tüzérosztállyal kiegészítve lovashadosztállyá fejlődhetett fel. 1930. március l.Jével a négy huszárezredet a magyar lovasság történetének kiemelkedő alakjairól, illetve a fegyvernemhez kapcsolódó jelentős személyiségekről nevezték el. A budapesü 1. huszárezred az „I. Ferenc JózsefJász-kun", a komáromi 2. huszárezred az „Árpád fejedelem", a soproni 3. huszárezred a „Nádasdy Ferenc", illetve a nyíregyházi 4. huszárezred a „Hadik András" elnevezést vette fel hadrendi számán felül. A négy huszárezred alosztályai - a nyíregyházi 4. huszárezreden kívül, mely teljes egészében egy helyőrségben, egy kaszárnyában tevékenykedett az idők során több ízben cseréltek helyőrséget és hadrendi számot is. A budapesti 1. huszárezred parancsnoksága és I. osztálya Budapesten, a II. osztály pedig Kecskeméten szolgált. A 2. huszárezred parancsnokságát és a 2/II. huszárosztályt kezdetben Komáromban, a 2/1. huszárosztály pedig Székesfehérvárott helyezték el. Ezen utóbbi huszárosztálynak 1928. október 1.-től már a pápai kaszárnya adott otthont, 1932. október l.-jével pedig a 2. huszárezred parancsnoksága és a 2/II. huszárosztály Komáromból Ceglédre költözött át. A 3. huszárezred parancsnoksága és a 3/1. huszárosztály