Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

ÉDER GYŐZŐ huszáralezredes (Sopron, 1890. V. 31. - 1980.) Apja: cs. és kir. ezredes. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1911. VIII. 18.-án a cs. és kir. 2. huszárezrednél kezdte meg a tényleges katonai szolgálatát. Az első világháborúban mint alakulata szakaszparancsnoka, illetve segédtisztje vett részt. 1920. VI. 1. és 1921. IV. 1. között a székesfehérvári hadosztály lovasezredének segédtisztjeként szolgált, majd a győri, később pedig a budapesti vámőrkerület parancsnokságára osztották be. 1924. XII. 1.-től 1940. ÍV. 1.-ig mint lónyilvántartó tiszt a makói járási, majd városi katonai kiegészítő parancsnokságon tevékenykedett. Ezt követően 1945. V. 8.-i fogságba eséséig a hódmezővásárhelyi 42., a szegedi 14., majd ismét a hódmezővásárhelyi 42. kiegészítő parancsnokságon, illetve kirendeltségen szolgált hasonló beosztásban. 1929. V. 1.-én őrnaggyá, 1935. V. 1.-én pedig alezredessé léptették elő. Az angol hadifogságból 1945. IX. 16.-án tért haza, s 1946. IX. 1.-én nyugállományba helyezték. EGYÜD LÁSZLÓ huszáralezredes (Vác, 1899. VII. 25. - Budapest, 1979.) Anyja: Petrik Paula. Apja: Együd Lajos. A Ludovika Akadémián 1922. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá. 1927. X. 1.-ig Pápán a 2. vegyesdandár huszárszázadának szakaszparancsnokaként szolgált. 1926. V. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. 1927. X. 1. és 1928. VIII. 1. között oktatótiszt Hajmáskéren a lovassági altisztképző iskolán. 1928. VIII. Lén Komáromba helyezték, ahol a 2/2. huszárszázad szakaszparancsnoka és mozgósítási előadóhelyettes volt. 1929. IX. 1.-től mint az I. csendőrlovas alosztály szakaszparancsnoka, egyben anyagi tisztje és mozgósítási előadója Cegléden szolgált. 1929-30-ban Szegeden elvégezte a főtiszti tanfolyamot is. 1935. VIII. 1.-ig utóbbi századánál teljesített szolgálatot, amellyel 1932-től átszervezés folytán Budapestre került. Ezt követően Sopronba a 3. huszárezredhez helyezték, ahol lovassági ágyús szakaszparancsnok, majd ezredközveden géppuskás századparancsnok, végül a 3/1. huszárosztály segédtisztje volt. 1934. XI. 1.-én századossá léptették elő. 1934-ben alosztályparancsnoki lőiskolát, 1936-ban pedig Várpalotán lovas ágyús szakaszparancsnoki tanfolyamot és lőiskolát végzett. 1939.1.-ban a 3. huszárezreddel Munkácsra került, ahol a 3/1. huszárosztály visszamaradó különítménye parancsnokának segédtisztje, majd a 3/3. lovasszázad parancsnoka lett. 1940-ben osztálya Nagyváradra kerül. 1941. VII. 1. és X. 1. között mint a 3/3. lovasszázad parancsnoka Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. Ezt követően Palánkára, 1942. I. l-jén a szegedi V. had testparancsnokságra, VI. 1.-től pedig Újverbászra helyezték lónyilvántartó tisztnek. 1942. III. 30.-tól őrnaggyá, 1943. VIII. 1.-jétői pedig alezredessé léptették elő. 1943-ban Budapesten elvégezte a törzstiszti tanfolyamot is. 1944. IV. l.-től a 140. bevonulási központ parancsnoki teendőit látta el. XII. 15.-től mint a 212. erődzászlóalj parancsnoka részt vett a dunántúli harcokban. 1945. IV. 15.-től az erődzászlóaljak töredékeiből alakított erődezred parancsnokává nevezték ki. 1945. V. 10.-én Preiteneggben angol fogságba esett.