Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

BEZERÉDJ TIBOR, BEZERÉDI huszárezredes (Temerin, 1888. VI. 10. - Gyertyános /Csepreg/, 1945. I. 28.) Anyja: Rátay Eszter. Apja: Bezerédj István. Vallása: r. k. 1908. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a cs. és kir. 16. huszárezredhez helyezték. 1914. V. 1.-én főhadnaggyá, 1916. XI. 1.-én századossá léptették elő. Az első világháború után 1920 és 1927 között a budapesd 1. huszárezredben századparancsnoki teendőket látott el. 1925. V. 1.-én őrnaggyá léptették elő. 1927 és 1929 között Kecskeméten az l/II. huszárosztály, majd 1933-ig Budapesten az ezred karpaszományos iskolájának parancsnoka volt. 1931-ben alezredessé, 1937. XI. 1.-én pedig ezredessé léptették elő. 1934. V. l.-étől Nyíregyházán szolgált. Előbb a város, illetve Szabolcs-Ung vármegye testnevelési és népgondozó kirendeltségének vezetőjeként és lótenyésztési előadójaként, majd 1937. V. l.-étől 1940. III. 1.-ig a 4. huszárezred parancsnokaként teljesített szolgálatot. Ezt követően 1940. XI. 20.-ig az Örkényi lovas gyakorló- és kiképzőtábor parancsnoka, majd 1943. II. l.-ei nyugállományba vonulásáig a IX. hadtestparancsnokság személyügyi osztályvezetője volt. Hivatalában továbbra is megmaradt, s 1944 nyarán annak állományával a Nyugat-Dunántúlra települt át. 1938. VI. 23.-án a MER Tisztikeresztjével tüntették ki. Csepregen halt meg gyomorvérzésben. BINDER OTTÓ vezérőrnagy (huszár) (Medgyes, 1889. V. 14. - Kunszentmárton, 1951. XI. 27.) Anyja: Folbert Auguszta. Apja: Binder Vilmos földbirtokos. Vallása: ev. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzését követően 1910. VIII. 18.-án a cs. és kir. 4. huszárezredben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Ezen alakulat kötelékében az első világháború alatt 36 hónap arcvonalbeli frontszolgálatot teljesített. Orosz hadifogságban 30 hónapot töltött. A két világháború közötti időszakban, illetve a második világháború első éveiben betöltött legjelentősebb beosztásai a Honvéd Versenyistálló parancsnoki, valamint a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola tanári, majd parancsnoki tisztségei voltak. Mint a lópótlás felügyelője tevékenykedett a HM III. Csoportfőnökségén is. Közben 192728-ban Pápán a 2. vegyesdandár huszárszázadának beosztott tisztjeként, majd 1938-ban Sopronban a 3. huszárezred ezred elsősegédtisztjeként is szolgált. Az 1928-as amszterdami olimpián a lovaglás háromnapos versenyszámában indult. 1938. XI. 1.-én ezredessé, 1942. III. 30.-án pedig vezérőrnaggyá léptették elő. 1943. II. 1.-én nyugállományba vonult. Szolgálatáért a MER Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. 1945. III. és 1948. VII. között szovjet hadifogságban volt. 1958. II. 27.-én honvéddé fokozták le. BISSINGEN-NIPPENBURG RUDOLF, GRÓF huszárhadnagy (Temesvajkóc /Vlajkovac/, 1920. XII. 3. - Bécs, 1999. II. 26.) Anyja: Bissingen Mária Lívia. Apja: gr. Bissingen-Nippenburg Ernő földbirtokos. Vallása: r. k. 1942. VI. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá,