Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

gálatát egy időre megszakította. 1926. III.-tól 1927. Xl.-ig Varsóban, a kato­nai attasé szakelőadója, majd utána 1931. II. 15.-ig katonai attasé London­ban, 1930. VIII. 1.-től Washingtonba is akkreditálva. Diplomáciai szolgálatát követően a 3., s az 1. vegyesdandár parancsnokságán, illetve a 3. huszárez­rednél tevékenykedett. 1932. VIII. 1. és 1936. VIII. 1. között a HM Elnökség „B" vezetője. Ezt követően a 4. huszárezred, 1937. V. 1. és 1940. XII. 24. kö­zött pedig Nyíregyházán a 2., majd az átszámozás után ugyanott az 1. lovas­dandár parancsnoki dsztét látta el. A két világháború között kiemelkedő sportember, országos úszóbajnok volt. Nyíregyházi szolgálata alatt támoga­tásával megalakult a tiszthelyettesek Hadikfalva Bajtársi Egyesülete, s 12 né­pes üszthelyettes család költözhetett új, saját lakásba. Az 1. lovasdandár élé­re kerülve jelentős érdemeket szerzett az elcsatolt kárpátaljai területek visz­szavételében. Az alárendeltségébe tartozó 3. huszárezredet 1939. III. 13.-án a munkácsi korridor kibővítésére vezényelte, majd a Vereckei-hágó irányá­ba 15-én meginduló támadás során 16.-án 13 óra 30 perckor seregtestével már kijutott a történelmi határokhoz. Kitüntetései közül a MER Középke­resztje a csillaggal, a Kormányzói Különös Dicsérő Elismerés Magyar Koro­nás Nagy Aranyérem, s a MER. Tisztikeresztje érdemel említést. 1940. XII. 24.-től a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet pa­rancsnoka, 1941. VIII. 1.-től az „Ifjúság honvédelmi nevelésének és a testne­velésnek országos vezetője", majd 1944. IX. 29.-től X. 16.-ig a Nemzetőrség országos parancsnoka. Ezt követően XI. 16.-ig német fogságban volt, majd bujkált. 1945. I. 19.-én Debrecenben jelentkezett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál. Hamarosan az új HM fegyverszüneti bizottságának elnöke, s személye szóba került a békedelegáció katonai vezetőjeként is. 1945. II. 12.­én letartóztatták, s a Budapesti Népbíróság VII. 20.-án mint háborús bűnöst halálra ítélte. A Nemzeti Főtanács ezen ítéletet VIII. 13.-án életfogytig tartó kényszermunkára változtatta. A lefokozott, s a honvédségből kicsapott tá­bornok a budapesti börtönkórházban halt meg. Az ellene igazságtalanul meghozott ítéletet 1994-ben semmissé nyilvánították. BENEDEK GÉZA, NEMES KISKUNHALASI huszárezredes (Nyíregyháza, 1889. IX. 28. - Budapest, 1963. IV. 23.) Apja: cs. és kir. huszárszázados. Tényleges katonai szolgálatát a bécsújhelyi Katonai Akadé­mia elvégzését követően 1909. VIII. 18.-án kezdte meg. Első alakulata a cs. és kir. 12. huszárezred volt. 1917. IX. 1.-én századossá léptették elő. 1925. IV. 1. és 1928. II. 29. között nem szolgált. Ezt követően Egerben vámőrtiszti tan­folyamotvégzett, később a budapesti I. önálló huszárszázadának parancsno­ka lett. 1937. XI. 1.-én alezredessé, majd 1942. III. 30.-án ezredessé léptet­ték elő. 1941. X. 1.-től Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkárságán, 1942. X. 1.-től pedig az I. hadtestparancsnokságon tevékenykedett.

Next

/
Thumbnails
Contents