Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

BÉRCZY KÁROLY huszáralezredes (Budapest, 1893. IX. 7. -?) Anyja: Rössler Berta. Apja: Bérczy Béla rendőrtanácsos. Vallása: r. k. Tényleges katonai szolgálatát a bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1914. VIII. 1.-én a cs. és kir. 15. huszárezredben kezdte meg. Alakulatának szakasz-, majd századparancsnokaként részt vett az első világháború keled hadszíntéri, erdélyi, majd olasz hadműveleteiben. 1918. XI. 3. és 1919. IX. 15. között olasz hadifogságban volt. Ezt követően belépett a nemzeti hadseregbe, melynek kötelékében egy évig Székesfehérvárott, illetve Komáromban a 2. huszárezred szakaszparancsnoka volt. A lovastiszti lovaglótanfolyam elvégzése után 1926. VIII. 1.-ig rendészeti előadóként a budapesti honvéd városi parancsnokságon szolgált. 1926. IX. 1. és 1929. III. 31. között nem teljesíthetett szolgálatot. Ezután a vámőrség állományában Kevermesen szakaszparancsnok-helyettes. 1931. VIII. 1. és 1933. I. 1. között a törzstiszti tanfolyamot végezte el, majd nyolc hónapig a mezőkovácsházi katonai parancsnokság lónyilvántartó tisztje volt. 1933. IX. 1.-től mint századparancsnok, illetve segédtiszt a 2. huszárezredben teljesített szolgálatot. 1938. XI. 1.-én alezredessé léptették elő. 1937. III. 1. és 1938. XII. 31. között a várpalotai gyalogsági lőiskola szakelőadója, majd négy hónapig a gyomai katonai parancsnokság lónyilvántartó tisztje volt. Ezt követően 1940. XI. 1.-ig Tabon a 28. kiegészítő kirendeltséget irányította, utána pedig Szekszárdon a 12. kiegészítő parancsnokság lónyilvántartó tisztjeként tevékenykedett. 1941. X. 1.-től Csíkszeredán a 27. gyalogdandár, majd könnyű hadosztály parancsnokságán összekötő tiszti teendőket látott el. 1943. I. 1.-én a „fajvédelmi törvény alapján" kényszernyugdíjba helyezték. 1944. VIII. 1.-én a marosvásárhelyi 27. kiegészítő parancsnokságra újból szolgálattételre hívták. XII. 15.-én beosztását elhagyva Budapestre távozott, jelentkezett a demokratikus honvédségbe, s 1948. XI. 1.-én került ismét nyugállományba. BERCSÉNYI LÁSZLÓ, VITÉZ KISSÁROSLAKI páncélos ezredes (1941. VII. l-ig huszárőrnagy) (Szombathely, 1893. VI. 9.- Eger, 1974.) Anyja: br. Roszner Karola. Apja: Bercsényi Kálmán nyá. százados. Vallása: r. k. Katonai szolgálatát 1914. X. 22.-én a 6. honvéd huszárezredben kezdte. A tartalékos tiszti iskolát elvégezvén a keleti hadszíntéren levő alakulatához 1915. V. 3.-án vonult ki, melynek kötelékében sebesülés, illetve tanfolyamra vezénylés miatti kisebb-nagyobb időszakoktól eltekintve 1918. XII. 8.-ig teljesített frontszolgálatot. 1916. IX. 6.-án hivatásos állományba vették át. A tanácskormány alatt a székesfehérvári önálló huszárosztálynál kiképzőtiszt, majd 1920-tól 1937 I. 1.-ig mint szakasz-, illetve századparancsnok, s segédtiszt a Dunántúli 2., valamint az 1. és a 4. huszárezredekben szolgált. Közben 1928. XI. 1. és 1932. IX. 30. között a Kormányzó szárnysegédje is volt. A szabályzatismertető (vezérkari), s a törzstiszti tanfolyamot elvégezvén a lovassági szemlélő mellett, majd 1938. V. 1.-től a 2. lovasdandár-parancsnokságon tevékenykedett. 1939. IX.-től 1940. XII. 1.-ig a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola segédtisztje, majd 1941. II.-ig