Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

3. és 1943. VII. 1. között a megszállt ukrajnai területen a 201., majd egy hó­napig a 19. könnyű hadosztály parancsnoka. Ezt követően előbb a VII., majd a VI. hadtestparancsnokságon tevékenykedett. 1944. IV. 17.-től 1944. VIII. l.-ig a 6. honvédkerület parancsnoka volt, majd az I. hadtestnél szolgált. 1945. II. l.-én nyugállományba helyezték. Még ezen évben szovjet hadifog­ságba esett, ahol a szovjet hadsereg katonai törvényszéke 25 év munkatábor­ban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. 1955. XI. 20.-án tért vissza, s a jász­berényi börtönből pedig 1956. VI. 3.-án engedték szabadon. WACZEK FRIGYES, NEMES DUNASZENTGYÖRGYI vezérkari százados (huszár) (Budapest, 1915. VI. 23. -) Anyja: békési Csanády Ilona. Apja: Waczek Ferenc nyá. alezredes. Vallása: r. k. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1937. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá, s első alakulata a kecskeméti l/II. hu­szárosztály volt. Szakasz-, majd századparancsnoki teendőket látott el. 1940. IX. l.-én főhadnaggyá léptették elő. A Hadiakadémiára való 1942. IV.4 fel­vételét követően haditapasztalat gyűjtése végett intézetének teljes állomá­nyával a 2. hadsereg hadműveleti területén teljesített frontszolgálatot. Nyolc hónapot töltött el a doni arcvonalban, előbb a 13. könnyű hadosztály-pa­rancsnokság I. a. (hadműveleti) osztályára osztották be, majd a téli hóna­pokban az 1. tábori páncéloshadosztály 2. gépkocsizó lövészzászlóaljának páncéltörő ágyús századparancsnoka volt. 1943. III. l.-i hazatértét követően V. l.-én századossá léptették elő, s az ilinkai fegyvertényéért a MER Lovag­keresztjét adományozták részére. A Hadiakadémia 1944. X. 15. előtd bere­kesztése után vezérkarhoz beosztott százados lett. Újabb frontszolgálatára már a magyarországi hadszíntéren került sor, 1944. X. 28.-tól az 1. páncélos­hadosztály-parancsnokság I. a. osztályát vezette. Budapest ostroma alatt azonban leginkább a seregtest vezérkari főnökét, s kis részben a parancsno­kát helyettesítette beosztásában. 1945. II. 12.4 kitörést követően szovjet fog­ságba esett, ahonnan 1948. V. 17.-én tért vissza. Az ellene emelt két koholt vád közül a „háborús bűntett" alól 1948. VII. 23.-án még sikerült felmentet­nie magát, a teljesen alaptalan „népellenes vád" következménye azonban 3 év fegyház és a lefokozás lett. Nyolc hónap után amneszdával szabadult, de 1951. VI. 18.-tól 1953. VIII. 26.-ig családjával együtt Kamutra telepítették ki. Az 50-es években többnyire ácsként kereste kenyerét. 1963 és 1968 között el­végezte a híd- és vízműépítő technikumot, s 1970-ben mint építésvezető ment nyugdíjba. Ezt követően még hosszú éveken át volt vállalata németor­szági kapcsolatainak, s szerződéseinek ügyeit intézte. 1998-ban rangját visz­szakapta, s egyúttal alezredessé léptették elő. WALTER-TERÉNYI LAJOS huszárfőhadnagy (Gyula, 1912. VII. 31. -) Anyja: Terényi Arzénia. Apja: Terényi Jenő. Vallása: r. k. 1935. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Keszthelyre, a III. csendőrlovas alosztályhoz helyezték. 1937. X. 1. és 1938. VII. 1. között Komáromban equitáción vett részt. 1938. VII. 1.-től

Next

/
Thumbnails
Contents