Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

SZENT-IMREY ISTVÁN, KRASZNOKVAJDAI huszáralezredes (Buzita, 1885. XI. 21. - Budapest, 1965. X. 14.) Anyja: Szontágh Ágnes. Apja: Szent-Imrey Gellért földbirtokos. Vallása: r. k. 1908. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak a cs. és kir. 6/3. huszárszázadhoz helyezték. 1910. IV. 21.-től a 6/4. huszárszázad dsztjeként szolgált, s 1913. V l.-én főhadnaggyá léptették elő. Az első világháborút a cs. és kir. 6. huszárezreddel küzdötte végig, közben 1916. VIII. l.én századossá léptették elő. 1919. XI. 16.-án belépett a Nemzeti Hadseregbe, s 1920.1. 25.-től (III. 1.-től Nyíregyházán) a Duna-Tisza közi 4. huszárezred II. osztályának 4. lovasszázadában szolgált. Ezt követően a 4/3. lovasszázad, 1921. II. 21.-től a 4/1. huszárosztály géppuskás százada, 1922. V. 10.-től pedig a 4/1. lovasszázad beosztott tisztje volt. 1925. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1926. IV. 5.-től a 4/1. huszárosztály törzsében szolgált, majd VI. 19.én a 4/IL huszárosztály parancsnokának nevezték ki. 1926. X. 1.-től a lovasdsztek lovagló tanfolyamainak parancsnoki teendőit látta el, majd 1929. VI. 15.-én a 4/1. huszárosztály parancsnokságával bízták meg. 1932. V. l.-én alezredessé léptették elő. 1931-től lónyilvántartó tiszt Pest megyében, majd a HM mozgósítási osztályán szolgált. A második világháború éveiben a IX. hadtestparancsnokság lónyilvántartó tisztjeként tevékenykedett. 1944 őszén nyugállományba vonult. Az I. hadtest törzsével 1945. I.-ban Németországba került ki, ahol amerikai fogságba esett. 1945 őszén hazatért, igazolták, majd az 1950-es évek elején családjával együtt kitelepítették a fővárosból. Kényszerlakhelyéről visszatérve portásként a János Kórházban vállalt munkát. SzENTrvÁNYi (1931-iG STEFANOVITS) DÖME huszáralezredes (Versec, 1887. VII. 19. - ?) Apja: Stefanovits Szilárd földbirtokos. Vallása: r. k. 1909. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredhez helyezték. 1911-ben elvégezte a lovastisztek lovaglótanfolyamát, s 1913. XI. l.-én főhadnaggyá, 1917. IX. l.én pedig századossá léptették elő. Az első világháborúban ezredében harctéri szolgálatot teljesített, s hadifogságban is volt. 1919-ben a 4. huszárezredben szolgált, majd 1921-ben Mátészalkán, 1923-ban pedig Debrecenben lótenyésztési előadó volt. Ezt követően lóbizottmányi elnök Tiszalökön, majd 1926-ban törzstiszti tanfolyamot végzett. 1926. VI. 15.-től mint lótenyésztési előadó a berettyóújfalui testnevelési és népgondozó kirendeltségen tevékenykedett. 1926. XI. l.-én őrnaggyá, 1934. V. l.-én pedig alezredessé léptették elő. 1931. XII. 1.-től Debrecenben a 6. vegyesdandár-parancsnokság, majd az 1939.1. 23.4 átszervezés után a VI. hadtestparancsnokság lóügyi előadója volt. 1939. VII. 1.-től a HM 2. vkf. osztályán, 1940. XI. 20.-tól pedig a kolozsvári IX. hadtestparancsnokságon szolgált. 1944. VII. l.-én nyugállományba vonult.