Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

teljesített szolgálatot. 1939. I. 1.-től az „Örkény Vitéz" honvéd lovas gyakorló és kiképző tábor állományában tartozott, majd 1940. VIII. l.-én a fenti vezénylés megtartása mellett Budapesten az I. hadtestparancsnokságra osztották be. 1939. XI. l.-én ezredessé léptették elő. 1941. II. l.-én a gyorshadtestparancsnokságra helyezték át, s az ukrajnai hadműveletek alatt 1941. VI. 30.-tól előbb mint a gyorshadtest-parancsnokság hadműveled összekötő dsztje, majd VIII. 27.-től mint a 4. huszárezred parancsnoka frontszolgálatot teljesített. 1942. IX. 30.-án vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. XI. 15.-től a szombathelyi 8. könnyű hadosztály parancsnoki, 1943. VIII. 10.-től pedig az 1. lovashadosztály lovasparancsnoki (hadosztályparancsnok-helyettesi) teendőit látta el. 1942-ben a MÉR Középkeresztjével, 1943-ban pedig a MÉR Lovagkeresztjével tüntették ki. 1944. VI. 21.-én a Pripjat-mocsarak környéki hadműveleti területen gépkocsijával aknára futott és hősi halált halt. 1944. IX. -ben posztumusz altábornaggyá léptették elő. MAKAY ISTVÁN, VITÉZ huszárezredes (Tiszaföldvár, 1893. VII. 29. - ?) Anyja: Búzás Gizella. Apja: Makay István községi jegyző. Vallása: ref. 1914. X. 15.-én a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd az 5. honvéd huszárezredhez helyezték. Alakulata kötelékében részt vett az első világháború küzdelmeiben. 1919-ben a Tiszántúli 2. huszárezredben, 1921-ben pedig rövid ideig a budapesd huszárezredben szolgált. 1919. IX. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1921-től a BácsBodrog vármegyei katonai parancsnokságon, 1926. II. 1.-től a vámőrségnél szolgált. 1923. IX. l.-én századossá léptették elő. 1928. X. 1. és 1929. IV. 30. között Nyíregyházán egy lovastiszti lovaglótanfolyam hallgatója volt. 1929. VII. 1.-től Budapesten az 1. huszárezredben teljesített szolgálatot, majd 1933. VIII. 1.-től az 1. vegyesdandár vezérkari főnökének segédtisztjeként tevékenykedett. 1933. II. 1. és VI. 28. között törzstiszti tanfolyamot végzett, s 1934. XI. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1936. VIII. 1.-től Cegléden a 2. huszárezredben szolgált, s 1939. XI. 1.-től mint a 2/IL huszárosztály parancsnoka ugyanott. 1938. V. l.-én alezredessé, 1942. IV. l.-én pedig ezredessé léptették elő. 1942. X. 1.-től Budapesten a HM 5., majd 46. osztályának beosztott tisztje volt. A háború utolsó hónapjaiban az Országos Munkaerőgazdálkodási Központ S osztályának osztályvezető-helyettesi teendőit látta el. 1945. III. 28.-án az osztálya oszüák területre települt át. 1946. X. 30.-án nyugállományba helyezték. MAIAN OTTi ELEMÉR huszárfőhadnagy (Bécs, 1916. V. 1. - Baden bei Wien, 1996.1. 15.) Apja: Malanotti Lajos ezredes. Vallása: r. k. 1939.1. 15.-én a Ludovika Akadémián avatták hadnagygyá. 1944. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1944. VI. 12.-én a 3. huszárezred törzsével (csapatcsendőr parancsnok) vonult el a keleti hadszíntérre, ahol VII. 4.-én Iwanowonál szovjet fogságba esett. A keleti lágervilágból viszszatérve az 50-es években távozott az országból, s Ausztriában telepedett le. Szállodát vezetett.