Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

tették elő. 1919. VIII. 5.-től 1935. V. l.-ig a 2. huszárezredben századparancsnoki, illetve ezredsegédüszti teendőket látott el. 1925-26-ban Győrött szabályzatismertető, 1934-35-ben pedig Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett. 1927. V. l.-én századossá léptették elő. 1935. V. 1. és 1939. IX. 1. között Orkénytáborban a lovas kiképző tábor parancsnokának segédtisztje volt. 1937. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1939. IX. 1.-től a HM kiképzési osztályán lovas előadó, majd 1940. III. 1.-től a VKF 5. osztályán teljesített szolgálatot. 1941. XI. 1.-től Szabadkán az l/T. huszárosztály parancsnokságával bízták meg. 1941. XI. l.-én alezredessé, 1942. XI. l.-én pedig ezredessé léptették elő. 1942. X. 1.-től Szabadkán a szervezési változások folytán a 2/II. huszárosztály parancsnoki, majd 1943. XI. 1.-től Nyíregyházán a 4. huszárezred parancsnoki teendőket látta el. 1944. VI. 13.-tól ezredével belorusz, majd a lengyelországi hadműveleti területen frontszolgálatot teljesített. 1944. IX. l.-én az 1. lovas (huszár) hadosztály lovasparancsnoki (parancsnokhelyettesi) tisztjével bízták meg. 1945. V. 10.-én osztrák területen amerikai fogságba esett, ahonnan IX. 15.-én tért haza. Szolgálataiért a háború idején a MER Lovagkeresztjével és a MER Középkeresztjével hadiszalagon a kardokkal tüntették ki. 1946. XII. 6.-án nyugállományba helyezték. Ezt követően Szendre költözött le, ahol mint mezőgazdasági idénymunkás, majd útépítő segédmunkás kereste kenyerét. 1949 és 1954 között a szőkepusztai állami gazdaság alkalmazottja volt, majd mint területrendező a mezőszilasi, illetve a bakonyszombathelyi gazdaságban tevékenykedett. MAKAY ISTVÁN, VITÉZ MAKÓI ÉS GELEJI altábornagy (huszár) (Budapest, 1891. I. 14. - Luniniec, 1944. VI. 21.) Anyja: Baán Margit. Apja: dr. Makay Béla miniszteri osztálytanácsos. Vallása: r. k. 1911. VIII. 18án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 9. honvéd huszárezredhez helyezték. 1913-ban lovastiszti lovaglótanfolyamot, 1915-ben pedig géppuskás tanfolyamot végzett. 1914. III. l.-én főhadnaggyá, 1919. IX. l.-én pedig századossá léptették elő. Az első világháborúban 1915-től az 1. népfelkelő lovasdandárban teljesített frontszolgálatot. 1919. III. 1.-től Szolnokon lónyilvántartó tiszt, majd a Dunántúli 2. huszárezred beosztott tisztje volt. 1921-től a debreceni vámőrkerület állományába tartozott. 1924. VII. 26.-án felvették a honvédség tényleges állományába és tartósan Orkénytáborba a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolára vezényelték. 1927. XII. l.-ig szolgált ott, majd a 2. huszárezredhez helyezték át. 1929. V. l.-én őrnaggyá léptették elő, majd a törzstiszti tanfolyamra vezényelték. 1929. XI. 1.-től a 2. huszárezred vezetési- és törzskülönítmény parancsnoka, 1930. X. 20. és 1931. V. 20. között pedig a komáromi lovas altisztképző iskola parancsnoka volt. 1932. VIII. 1.-től a 2/IL huszárosztály parancsnoki teendőit látta el, majd 1933. XI. 1.-től ismét Orkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolán szolgált. 1934. IV. 8. és 28., valamint VII. 8. és 28. között Gödöllőn lovas törzstiszti tájékoztató tanfolyamot végzett. 1935. V l.-én alezredessé léptették elő. 1936. VIII. 1.-től mint az 1. huszárezred visszamaradó különítményének parancsnoka, 1937. X. 1.-től pedig mint az l/l. huszárosztály parancsnoka