Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

ban Alsószelibe, a Huszár Kiképző és Felállító Központhoz vonult be. A front közeledtével osztrák területre átkerülve 1945. V. 11.-én Korsüftnél esett szovjet fogságba. Először a zweüi szovjet gyűjtőtáborban, majd a don-lebediáni és a rjazáni fogolytáborban raboskodott. 1947. VII. 11 .-én tért vissza a lágervilágból. 1948. VIII. 4.-én behívás folytán a Néphadsereg üsztje lett, majd elvégezve az egy hónapos kísérleti tiszti tanfolyamot az örkénytábori lóidomító telep politikai tiszti teendőivel bízták meg. 1950. I. 24.-től Szentesen a lóidomító telep 3. alosztályának parancsnoka, majd Orkénytáborban a fent nevezett telep parancsnokhelyettese volt. 1951-től 1955. XI. 19.4 nyugállományba vételéig a HM állategészségügyi osztályán mint lóügyi alosztályvezető tevékenykedett. Közben 1950. V. l.-én századossá, majd 1952. IV. 4.-én őrnaggyá léptették elő. LUKÁTS KÁROLY huszárezredes (Budapest, 1889. XII. 8. - ?) Apja: Lukáts Lajos posta és távírász felügyelő. Vallása: ev. A Ludovika Akadémia elvégzését követően tényleges katonai szolgálatát 1910. VIII. 18.-án kezdte meg. Az első világháború évei alatt a 6. honvéd huszárezredben teljesített szolgálatot. 1930-ban őrnagyként a III. csendőrlovas alosztály parancsnoka volt. 1938. XI. l.-én ezredessé léptették elő. 1939-től a munkácsi járási katonai parancsnokságon, majd 1940. IV. Ltől a munkácsi 72. kiegészítő parancsnokságon szolgált mint lónyilvántartó tiszt. 1940. XII. l.-én hasonló beosztásban a munkácsi 24. kiegészítő parancsnokságára került. 1941. VIII. l.-ével nyugállományba helyezték. MAGYARY ANDOR, VITÉZ huszárezredes (Arad, 1888. IX. 10. - ?) Apja: Magyary Andor dohánytőzsdés. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzését követően 1909. VIII. 18.-án kezdte meg. Az első világháború előtti és alatti években a 2. honvéd huszárezred beosztott tisztje volt. 1927-ben őrnagyként az 1. huszárezredben szolgált. 1933 és 1938 között az l/II. huszárosztály parancsnoka volt. 1938. V. l.-én ezredessé léptették elő. 1938. X. 1.-től az I. hadtestparancsnokságon tevékenykedett. 1939. IX. 15.-től ideiglenesen, Király András ezredes felgyógyulásáig Cegléden a 2. huszárezred parancsnoki teendőit látta el. 1942. X. 1.-től mint leventeparancsnok az V. hadtestparancsnokságon, előtte közvedenül mint oktató tiszt a Ludovika Akadémián szolgált. 1943. II. l.-én nyugállományba helyezték. 1943. X. 15. és 1944. XII. 31. között mint tiszteletdíjas törzstisztet az Országos Vitézi Széknél alkalmazták. MAKAY ATTILA, MAKÓI ÉS GELEJI huszárezredes (Marosvásárhely, 1897. II. 17. - Budapest, 1983. IX. 21.) Anyja: Illyés Ilona. Apja: Makay Gyula nyá. ezredes. A Ludovika Akadémia elvégzését követően 1916. VIII. 18.-án avatták hadnaggyá. Az első világháborúban 1917. I. 1. és 1918. XI. 30. között a 3. honvéd huszárezred géppuskás szakasz-, majd századparancsnokaként vett részt. 1917. VIII. 18.-án főhadnaggyá lép-