Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

huszárosztály 6. újonckiképző huszárszázadának egyik szakaszparancsnoka volt. 1945. V. 9.-én Brün (Brno) környékéről tért haza. 1946. Il.-ig mint a sárvári gyalogzászlóalj parancsnoka szolgált a demokratikus honvédségben. B-listára tételét követően az 50-es években segédmunkásként dolgozott. 1967-ben elvégezte az Élelmiszeripari Főiskolát, s 1984-ben a Rákospalotai Növényolajipari Vállalattól mint üzemmérnök ment nyugdíjba. LUKACHICH JÓZSEF, SOMORJAI huszárezredes (Nagyszombat, 1886. III. 17. - ?) Anyja: Marzing Ernesztin. Apja: somorjai Lukachich Győző. Vallása: r. k. Tényleges katonai szolgálatát mint egyéves önkéntes 1906. X. l.-én a cs. és kir. 4. huszárezredben kezdte meg. 1908. II. l.-én mint hadnagyot felvették a hivatásos állományba. Alakulata kötelékében részt vett az első világháborúban. 1916. XI. l.-én századossá léptették elő. 1920. III. l.-én a székesfehérvári huszárezredhez osztották be, majd 1921. X. 17.-én a 2/1. huszárosztály géppuskás századához került. Mint lovasszázad-, majd mint vezénylő és törzskülönítmény parancsnok 1931. I. l.-ig szolgált a 2. huszárezredben. Ezt követően Szeged város testnevelési és népgondozó felügyelőségét vezette, illetve lótenyésztési előadója volt. 1925. XI. l.-én őrnaggyá, 1933. XI. l.-én pedig alezredessé léptették elő. 1939. I. 1.-től csapattestének elnevezése katonai parancsnoksággá változott. 1940. IV. 1.-től a szegedi 14., illetve átnevezés folytán a 40. kiegészítő parancsnokságon mint lónyilvántartó tiszt szolgált. 1942. XI. l.-ével nyugállományba helyezték, majd XII. 17.4 legfelsőbb elhatározásra nyugállományú ezredessé léptették elő. LUKÁCS JÁNOS huszárfőhadnagy (Tiszalök, 1915. XII. 14. - Budapest, 2002. XII. 15.) Anyja: Kovács Erzsébet. Apja: Lukács János földműves. Vallása: r. k. A nyíregyházi tanítóképző iskola elvégzését követően 1939. II. l.-én a 4. huszárezredhez vonult be tényleges katonai szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola és a kassai nehézpuskás tanfolyam abszolválása után ténylegesítési próbaszolgálatra jelentkezett. Részt vett a kárpátaljai, az erdélyi bevonulásban, a délvidéki hadműveletben, s 1941. VII. l.-én mint továbbszolgáló próbaszolgálatos zászlós a 4/1. lovasszázad III. szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Onnan visszatérve 1942. V. 10.-ig a 4/5. lovasszázad szakaszparancsnokaként szolgált, majd 1943. IX. l.ig Nagyváradon a 25. könnyű hadosztály-parancsnokságon volt lóügyi előadó. 1943. IX. 1.-től 1944. III. l.-ig egy motorkerékpár baleset miatt a nagyváradi helyőrségi kórházban ápolták, illetve egészségügyi szabadságát töltötte. Ezt követően Budapesten a főtiszti tanfolyam hallgatója volt. Közben 1944. IV. l.-én hivatásos tiszti állományba vették át, VII. l.-én pedig főhadnaggyá léptették elő. VIII. 20.-tól a marosvásárhelyi állomásparancsnok mellett hadműveleti segédtiszt, majd IX. közepén a 3. huszárezred nagyváradi pótosztályához kerülve az alakulat újoncállományával Nagykanizsára települt át. Az újoncállomány Németországba települése után egy ideig beosztás nélkül maradt, majd 1945. II.-