Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

el a keleti hadműveleti területre. 1944. XI. 1.-én századossá léptették elő. 1944. XII. 20.-án Kápolnásnyéken szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. VII. 11.-én tért haza. GORONDY-NOVÁK (1932-IG NOVAK) ELEMÉR vezérezredes (gyalogos, 1907-től huszár) (Budapest, 1885. II. 23. - Cosguin (Argentína), 1954. V. 15.) Anyja: Dillmont Madld. Apja: Gorondy Jenő törvényszéki albíró. Vallása: gör. k. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905. VIII. 18.-án mint hadnagy az 1. honvéd gyalogezrednél kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Két év elteltével a lovassághoz helyezték át, s az első világháború előtti és alatti években a cs. és kir. 6. huszárezredben szolgált. A tanácskormány alatt a vörös hadsereg 1. hadosztályának vezérkari főnöke. 1920. és 1921. között elvégezte a Hadiakadémiát. Ezt követően előbb a HM 1. osztályán beosztott tiszt, majd 1928. X. 1.-től a HM 1. b. osztályvezetője. 1921. IX. 1.-én alezredessé, 1925. V. 1.-én ezredessé léptették elő. 1932. III. 1. és 1933. IV. 15. között a 4. huszárezred parancsnoka volt. Ezután 1935. II. 1.-ig az „Örkény vitéz" lovas tábor parancsnoka, majd 1938. V. 1.-ig az 1. lovasdandárt vezette. 1934. XI. 1.-től tábornok, 1938. V. 1.-től pedig altábornagy. 1938. V. 1.-től a Honvédség Főparancsnoka gyorsanmozgó csapatainak, 1938. XII. 31.-ig pedig a lovas- és gyorscsapatoknak volt a szemlélője. 1940. X. 22.-től m. kir. titkos tanácsos, 1941. V. 1.-től pedig lovassági tábornok (vezérezredes). 1940. III. 1.től 1941. XI. 1.-ig a délvidéki hadműveletben részt vett 3. hadsereget irányította. 1942. II. 1.-én nyugállományba vonult. 1943-ban titkos diplomáciai megbízatásokat látott el Isztambulban. 1945 után Argentínába emigrált. GÖMBÖS GYULA, VITÉZ JAKFÁI huszárfőhadnagy (Bécs, 1918. X. 20. - Kolbino /Szovjetunió/, 1943. I. 15.) Anyja: Reicher Margit. Apja: v. Gömbös Gyula miniszterelnök. Vallása: ev. A kőszegi katonai főreáliskolai érettségi után a Ludovika Akadémián 1939. VIII. 20.án avatták hadnaggyá. 1941-42-ben Szabadkán az 1., majd átszervezés folytán a 2. huszárezredben szolgált. 1942. IV. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. Mint a 22. önálló huszárszázad arcvonalmögötti tisztje 1942. IX. 25.-től frontszolgálatot teljesített. A 2. hadsereg Don menti harcai során mint a helyszínen felállított VII. sízászlóalj századparancsnokaként halt hősi halált. 1943-ban posztumusz századossá léptették elő. GÖMÖRY ELEMÉR páncélos alezredes (1941. VII. 1.-ig huszárőrnagy) (Bécs, 1895. VII. 30. - ?) Vallása: ev. Apja: törzsorvos. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után mint hadnagy 1914. X. 15.-én kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. A cs. és kir. 8. huszárezred kötelékében vett részt az első világháborúban. 1919-től a budapesti járványkórház, 1922-től a budapesti katonai körlet, majd 1923-tól a vámőrség állományában volt. 1924. III. 1. és 1929. III. 31. között tényleges szolgálatát megszakította. Ezt