Makkay János: Méhteleki kutatások Nyíregyháza, 2003. (Jósa András Múzeum Kiadványai 51.Nyíregyháza, 2003)

nyesedés-korcsosulás lehet. Egy ilyen robbanékony korszakban pedig, amikor a közelükbe részben új népek érkeztek, komoly lehetőség nyílt külházasságokra. A Méhtelekről annyira hiányzó temetkezések embercsontjai éppen e kérdésben lehetnének döntő bizonyítékok! Jóllehet kerülő úton, de mégis valószínűsíteni lehet azonban, hogy a Körös kultúra területétől északra, gyakorlatilag tehát az egész Észak-Alföldön valóban éltek népek a mezőgazdaság érkezése idején, bár egyelőre megmaradtak régi életformájukban. Lehet-e azonban valamit is mondani arról, mi volt korábban a helyzet a Körös kultúra anyagi műveltsége (vagy népessége és anyagi műveltsége) által megszállt-elfoglalt-birtokolt területeken, így többek között Méhtelek vidékén: éltek-e errefelé vadászó-halászó-gyüjtögető népek, „bennszülöttek" a mezőgazdaság terjedésének hajnalán. Erre vonatkozó régészeti bizonyítékaink (egy-egy bizonytalan, és a tudomány által mindmáig el nem fogadott - éppen szabolcs-szatmári - esettől, például egy tákosi helytől eltekintve) erről a vidékről nincsenek. Középső kőkori, Krisztus előtt 10-7 ezer tájáról származó régészeti telephelyekre lenne szükség a kérdés vizsgálatához és bizonyításához. Ilyenek az egész Kárpát-medencében is csak elvétve akadnak, az Alföld keleti részén és Erdély belsejében azonban mindeddig egyetlen egyet sem találtak. Lehet azonban, hogy a legújabb tudományos vizsgálatok hozzásegítenek ahhoz, hogy legalább a kérdés egy részére válaszolni tudjunk. Mindenki hallott már róla, hogy az emberi gének-kromoszómák vizsgálata rohamléptekkel fejlődik. Nem sokáig késett az őstörténeti-ősrégészeti tudományokba való bevonása sem. Emberi géntérképek készülnek az egész Földről, és ezek alakulása visszafelé egészen az őskőkorig, 20-30 ezer évre nyomozható. Az egyik legérdekesebb az mtDNS vizsgálata. A bonyolult kifejezés mitokondriális dezoxiribonukleinsavat jelent, számunkra lefordítva a csak az anya kromoszómái révén öröklődő, örökre kitörölhetetlen jellegzetességet. A földművelés érkezése előtti állapotokat nézve kiderült, hogy a mai európai génösszetevők között vannak olyanok, amelyek őskőkori és középső kőkori (a keresett, de egyelőre nem talált) őslakók idejére nyúlnak vissza. Az elemzések azt mutatják, hogy a földművelés európai terjedésének idején (amely folyamatban a Kárpát-medence „meghódítása" egyike volt a legelső eseményeknek)