Makkay János: Méhteleki kutatások Nyíregyháza, 2003. (Jósa András Múzeum Kiadványai 51.Nyíregyháza, 2003)

1973. szeptemberében először a gáttól délre, a gépek által megtalált - és felső részükben a gátba hordott - egykori hulladékgödröket tártuk fel. Találtunk megmenthető részeket a már megépült gát oldalában is. Az egyikben rengeteg mogyoró volt, megégett és csaknem teljesen épen megmaradt béllel (tudományos neve közönséges mogyoró, tehát Coryius avellana L.). A maradványokat én szedtem óvatosan zsákba. Máig bosszant, hogy a szaktudós a 18 kilónyi mintában mindössze egyetlen mogyorótöredéket és néhány apró darabot tudott találni. Szerinte Méhteleken mogyorót még nem termeltek, csak némileg védett cserjék termésének spontán, de tömeges begyűjtése folyhatott. Most nem emlékszem arra, hogy egyáltalában van-e még a falu határában vadon növő mogyoró. Egyébként a lelőhelyen kizárólag ún. hulladékgödröket találtunk. Ezeket nem azért ásták kezdetleges eszközeikkel - például agancsból faragott csákányokkal és baltákkal —, mert igen nagy rendszeretetük megkövetelte volna. A cél az volt, hogy favázból álló, ágfonatokkal körbevett és fedett házaik falát és tetejét kívül-belül pelyvás agyaggal betapasszák. Elsősorban a hideg ellen, másrészt a szabad tűzhelyeken lobogó lángok elleni védekezésül. Ezek a házak az akkori földfelszínre épültek, legfeljebb a nagyobb cölöpöket ásták be egy-két arasz mélyre, sok nyomuk a talajban nem található meg. Főleg akkor, ha a legfelső rétegeket a talajgyaluk már elhordták előlünk. Mivel a talán már akkor is tánccal ledöngölt egyszerű padlót nem tapasztották le, csempe meg még nem volt, a házak egykori életterét, a padlószintet nem is olyan egyszerű megtalálni. Méhteleken nem is sikerült kiásni egyetlen épületet vagy épületnyomot sem. Ezért van az, hogy - például a vállaji eredményekkel szemben (melyeket jelen sorozat előző kis füzetében foglaltunk össze), ahol a mindennapi élettel kapcsolatos egy-két szokásra, így a házak építésekor hozott áldozatok mivoltára is derült némi fény - a Nádas menti lelőhelyen főleg „egyszerű" kérdések kerülnek önkéntelenül is előtérbe. Az újkőkor tudományos kutatásának egyelőre - egy igen nagy, az egész településre kiterjedő feltárás elvégzéséig - két „egyszerű" leletfajta az alapja: az agyagedények és a kőeszközök. Az előbbiek főleg abból a szempontból érdekesek, hogy hogyan indult el útjára a fazekasság egészen új mestersége. Az utóbbiaknál: hogyan alakultak és módosultak az új életformához a már akkor is ősrégi