Makkay János: Kőkori régiségek a vállaji határban Nyíregyháza, 2003. (Jósa András Múzeum Kiadványai 50. Nyíregyháza, 2003)

A mérki határban, a fábiánházi és nagyecsedi út elágazásánál elterülő két kis dombháton 1968-ban végeztek földmunkát. Ekkor a vállaji határátkelőnél feltárttal egyidős leletek mellett késő vaskori töredékeket sikerült összegyűjteni. Ugyancsak Mérken, a Kertalján, a tiborszállási vasút-állomáshoz vezető út építésekor 1930-ban nagy jelentőségű régészeti lelet látott napvilágot. Nevezetesen egy a bronzkor legvégére (Kr.e. IX-VIII.sz.) keltezhető bronz kincsleletről van szó. A 16 db bronztárgy a debreceni múzeum gyűjteményét gazdagítja. Őszintén szólva nem túl sok lelőhely ez egy akkora határból, amekkora a két egybeépült településé. Ugyanakkor arra elegendő, hogy megállapítsuk: a vidéket az őskor minden szakaszában lakhatták, hiszen van kőkori, bronzkori és vaskori lelőhelyünk is. A római és népvándorlás kor évszázadainak nyomait egyelőre nem sikerült megtalálnunk. Az Árpádok korát is csupán egy-két lelet reprezentálja: Tiborszállás határából néhány cserepet és pár melléklet nélküli temetkezést, valamint a mérki parókia alapozásánál egy-két gyöngyöt említhetünk. De a lelőhelyek kicsiny száma, a kutatás hiánya nemcsak Vállaj szűk környékére igaz. Nagyjából-egészéből a teljes magyarországi szatmári részre vonatkozik ez. A kutatás hiánya mellett közrejátszanak ebben a földrajzi körülmények is. A sok ezer évvel ezelőtti hajdani felszínre épített lakótelepek maradványait néhol talán újabb és újabb földrétegekkel temették be a megáradó folyók. A régiségek egy része ott rejtőzködhet egy-két méter mélységben. Közülük azokat lehet megtalálni tervszerű munkával, amelyek az elárasztott terület fölé emelkedtek vagy amelyek valamilyen földmunka folytán közel kerültek a mai felszínhez. Nagy volumenű feltárások csak az elmúlt években kezdődtek annak ellenére, hogy földrajzi helyzete - a Káipát-medence egyik legfontosabb keleti kapujának, Vereckének és az erdélyi átjárónak, a Meszesi kapunak a közelsége - miatt régészeti-történeti szempontból a Kárpát-medence egyik kulcsfontosságú területéről van szó. Két nagy felületet érintő ásatás folyt itt: Csengersimán és Vállajon. Mindkét esetben már a feltárások során egyértelművé vált, hogy tudományos szempontból igen jelentős lelőhelyekről van szó. Nem véletlen, hogy a vállaji ásatást Szatmár újkőkorának neves kutatója, Makkay János is meglátogatta. Az alábbiakban az ő összefoglalását olvashatjuk a mindössze három hónapja befejezett feltárás kapcsán. * * *