Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)
A kijelölt védőállás birtokbavétele ellenben már csak a 2. század támadásával sikerült. A támadás lendületesen haladt és foglyokat is eredményezett. A 2. század támadása alatt sikerült összeköttetésbe lépnem a német lovasdandár egyik páncélos gépkocsizó osztagával. Ennek az osztagnak a mi beérkezésünkig a községtől nyugatra kellett lesállást foglalnia. Parancsnokuk átvette sebesültemet és foglyainkat, azután az osztag eltávozott. 7 órakor vettem az ezredparancsnokság rádió parancsát, hogy újabb kb. 18 km-t vonuljak nyugati irányba és ott foglaljak védőállást. Az ellenségről való leválás a 2. század sikeres támadása folytán, könnyű volt. Első menetééi: Dziatlowicze. Ezen túl nem is jutottunk. Menet közben ugyanis feltűnt, tőlünk 2 km-re északra egy velünk azonos irányba menetelő, nagyobb erejű lovasoszlop. Ezt én eleinte a mi II. osztályunknak tekintettem, mert nem tett semmiféle ellenséges lépést. Dziatlowiczében zsákmányoltunk egy Ford mintájú orosz tehergépkocsit megrakva kiváló amerikai eredetű húskonzervekkel és orosz kenyérrel. Meglepett, hogy biztosítás nélkül, csupán egy orosz katona őrizete mellett állt a falu kútja mellett. A meglepett orosz ellenállás nélkül megadta magát. Az ő vallomásából tudtam meg, hogy mi egy páncélosokkal megerősített lovascsoport elő- és főcsapata közé ékelődtünk be. Az elfogott katona kb. 17 éves gyerek volt, akinek, miután a zsákmányolt élelemből egy "egész" kenyeret adtam, oly boldog lett, hogy készségesen felelt minden kérdésre. Aztán kért, hogy tartsam magamnál, híven szolgálna fizetség nélkül is! Négy napig tényleg magunknál is tartottuk. Mivel jó lovasnak bizonyult, az 1. század törzsében menetelt velünk. A megfigyelt ellenség, aki viszont minket is valószínűleg orosznak nézett ezalatt a községtől északra lévő erdőbe húzódott pihenő tartás végett. Tehát igen válságos helyzetbe kerültünk! Szerencsére hamar sikerült az ezredparancsnoksággal a rádió összeköttetést felvenni és onnan déli irányú visszavonulásra parancsot kapni. A3, gépvontatású tüzérosztállyal is meg lett az összeköttetés és mivel az ütegek tüzelőállásban voltak, azonnal hatásos tűz alá vehettük az erdőbe gyülekezett ellenséget. A tűzrajtaütés nagyon meglephette azokat, mert a nyílt terepen végrehajtott visszavonulásunkkal szemben semmi ellenhatást sem tanúsítottak, így a visszavonulás mintaszerű rendben ment végbe. Zielovótól nyugatra foglaltunk el újabb védőállást. Jobbszárnyunk a német 3. lovasdandár egyik osztályára, balszárnyunk a mi II. osztályunkra támaszkodott. Utóbbi velünk együtt kapott visszavonulási parancsot és tőlünk délre menetelt Zielovóra. E község már ki volt ürítve és odaérkezésünk után a németek felgyújtották. 45