Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)
Az 1. századot az ezredparancsnokság ezredtartaléknak kivonta. 20 órakor a jobb szomszéd német védőkörletet rajtaütésszerű támadás érte. Ezt csak ellentámadással tudták visszaverni. Az ezredparancsnokságtól vett rádióparancs szerint jelenlegi helyzetemben minden körülmények között ki kell tartani. Visszavonulni csak külön parancsra szabad. Ellenséggel védőállásunk sehol sem volt érintkezésben. Az az ellenség, amelyik a németeket megtámadta, szintén visszavonult. A 2. század felderített Antopolig és megállapította, hogy az már orosz kézben van. £3 1944. július 18. Éjfél felé harcálláspontomra érkezett Szávoszt Tamás 37 főhadnagy, a II. osztály parancsnokságról és közölte velem, hogy az ezredparancsnokság és a mellettünk levő németek elvonultak és így teljesen elszigetelt helyzetben vagyunk. Kb. 3 órakor br. Podmaniczky Tamás 38 főhadnagy, all. osztálysegédtiszt jelent meg harcálláspontomon és közölte velem Mihályi Iván (helyesen: István - B. J.) alezredes parancsát, mely szerint átveszi felettem a parancsnokságot és utasít nyugati irányba való visszavonulásra. Menetcél: Kobryn. Riadóztattam az osztályt, de a lóraszállás pillanatában ellenséges lovasság vágtázó csoportokban áttört a laza biztosításunkon, majd az élcsoportok tűzharchoz lóról szállva, tüz alá vették az éppen lóra szálló huszárainkat. A vezetés pillanatnyilag teljesen kiesett a parancsnokok kezéből. A vezetéklovak 39 nagyrésze elszabadult és szanaszét vágtázott az utánuk futkosó huszárok között. Egyetlen lehetőség volt: a menetirányba a leggyorsabban menetoszlopot képezni, mert az elszabadult lovak és vezetés nélkül csatangoló lovasrészek úgyis oda fognak csatlakozni, így is történt. A mellettem éppen lóra ugró Kovács törzsőrmesternek odakiáltottam, hogy a körülötte levő lovasokkal induljon meg vágtában a délnyugati irányba vezető erdei úton és 500 m után essen ügetésbe. Az osztály hamarosan zárt menetoszlopot képezett, amely az erdős terepen megszűnt célt mutatni az élénken tüzelő ellenségnek. 37 Dr. Szávoszt Tamás (Borossebes, 1908. aug. 18. - ??) 1941. jan. 1-jétől tartalékos főhadnagy. 1944. máj. 1-jétől dec. 6-áig a 2/II. huszárosztály anyagi tisztje. Megsebesült Adonynál (Sáncpuszta) 1944. dec. 6-án. 38 Podmaniczky Tamás, báró aszódi (Felsőszeli, 1916. dec. 8. - Budapest, 1960. máj. 30.). 1938. aug. 20-án avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián, 1944. jan. 1-jétől százados. 1942. okt. 1-jétől a 2/II. huszárosztály osztálysegédtiszje, 1944. szept. 23ától 1945. márc. 16-áig a 2/II. nehézfegyverszázad parancsnoka. 1945. márc. 16-án Kápolnapusztán megsebesült. 39 A vezetéklovak vagy málháslovak szállították a lőszeres rákászokat és a nehézfegyverek egy részét (pl. a két részre szétszedett géppuskát), de vezetéklóként vitték a századok magukkal az elesett bajtársak lovait is, valamint a tűzharchoz lóról szállás után három huszár lovát a magáéval együtt a csatlásvezető vezette hátra, illetve vissza. 46