Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

közölték, akik azt rádión hallották. A menetet azonnal folytattam a legszigorúbb menetfegyelem megkövetelésével. A város szélén várt Németh Lajos alez. és kö­zölte velem a hírt. Mikor meggyőződött, hogy mindent tudok, rövid, bizalmas beszélgetés után elhatároztuk, hogy mi tovább fogunk harcolni. Kecskeméten a máriavárosi körleteinkbe tértünk vissza. Itt szigorú együtt-tartást rendeltem el. Alig pihentem le szállásomon, kopogtak és jelentkezett nálam egy altiszti küldött­ség: Bank ftőrm., Mihályi és Kulcsár tőrm-ek és jelentették, hogy, amennyiben kormányunk letéteti velünk a fegyvert, ők jelentkezni fognak a német SS-be, hogy tovább harcoljanak és kértek engem, hogy jöjjek velük és ne hagyjam őket el. Én azt válaszoltam, hogy a rádió nyilatkozatra semmit sem kell adni! Ilyen kérdések­ről csak akkor dönthetünk, ha szolgálati úton, előljáró parancsnokainktól ide vo­natkozó parancsot kapunk. Egyébként a felfogásukkal - lényegében - nekünk, tiszteknek is a véleményünk egyezik. Lezárva 23 h-kor. ö Kecskemét, 1944. október 16. Reggel közölte a rádió Szálasi hadparancsát, aki a hatalmat átvette. Végre irányt szabtak mindenki további működésének. A> Mi nem is tudtuk ezt másképpen elképzelni. Sok vád hangzott el azóta, hogy a honvédség egységesen a fegyverszü­net ellen foglalt állást és Szálasi mögé állt. Minket nem Szálasi pártjához való hűség vezetett, mi nem párt, hanem az egész nemzet hadserege voltunk, de a bekövetkezett válságos időben, szükségét éreztük a szilárd vezetésnek és ezt Szálasi személyében megtalálni véltük. Ha egyszer évtizedek múltával el fogják olvasni ezt az írást, az akkori generáció nehezen fogja megérteni lelkiállapotunkat, amiben mi 1944 őszén éltünk. Ez természetes is, mivel a háború utáni nemzedék szeme elől eltakar­ták a valóság legnagyobb részét és amit megmutattak, mindig erősen ten­denciózusos formában adták elő. Hány kötet könyv és filmtekercs látott napvilágot az orosz nép szörnyű háborús szenvedéseiről és a német kon­centrációs táborok borzalmairól, de ugyanakkor, a lakott területeink sző­nyegbombázásairól, a katyni 101 tömegsírokról, no, meg az orosz táborok­ban sínylődő sok ezer magyar szenvedéséről, éhhaláláról - a feldúlt sok Katyn, Szmolenszktől 50 km-re nyugatra fekvő helység. A közeli erdőben 1940. ápr­máj-ban több mint 10.000 hadifogoly, hivatásos és tartalékos, lengyel tisztet végeztek ki a szovjet belbiztonsági szervek. 99

Next

/
Thumbnails
Contents