Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)
Lázár Sándor naplója
alszom tél tíztől ma reggeli 9-ig. 9-kor ma hivat Mészáros őrnagy úr és közli, hogy felállítunk az itt lévő emberekből és lovakból egy lovasszázadot, én vagyok a parancsnoka és holnap reggel indulunk vissza az ezredhez. Ma megalakul ez a század, benne öt, 45 fős szakasz, egy nehézfegyver szakasz egy géppuskával, egy golyószóró és egy nehézpuska. A két utóbbinak nincs lőszere. Ma egyszer már kaptunk egy indulási parancsot hátrafelé, kb. 35 km-t. Ez volt reggel 1/2 10kor. Most 1/4 8 van este, még mindig itt vagyunk, de már megváltozott a parancs, csak a beteg lovak mennek, mi a lovas és a most alakuló gyalog századok egy faluval visszamennek és ott bevárják az ezredet. Ez a helyzet pillanatnyilag. Litwinowicze nevü és igen piszkos faluban. Hála Istennek, a fronttól vagyunk vagy 30 km-re, itt némileg nyugodtabb az élet, ergo, holnap jön az ezred- és osztályparancsnok szemlélni. Most szemle nélkül nincs katonaság. Amit csináltunk az biztosan rossz lesz, újra kell majd szervezni, kezdhetjük elölről. És még most sem mondták meg, hogy mikor jönnek. No, majd riadozunk. VII. 18. Nagyszerű éjszakai alvás után, reggel 7-kor kelek fel, átmegyek Mészáros őrnagy úrhoz, ahol már Tilla (Makay Attila ezredes - B. J.), Berci (Barna Bertalan, - B. J.) ott van és pontos létszám után kiabálnak. Megállapítom, hogy a század hogy áll az Úr színe előtt, kisül, hogy 292 fő és 310 ló. Fegyverünk karabély, amivel az orosz harckocsi ellen nem sokat tudunk csinálni, de békés civilek riogatására jó. Harcértékünk egyelőre a nullával egyenlő, most a legénység egy fegyelmezetlen, disznó rablóbanda, meglehetősen demoralizálva, úgy, hogy az első lövésre világgá szaladna. Ha hagynának dolgozni vele vagy két napig, és jól megfegyelmezhetném őket, még lehetne valamit faragni belőlük. De erre nem igen lesz idő. Most egy órája elment a betegló- és a vonatrészleg, helyükbe bekötöttük a századot, és még kellene csinálni 450 lóra elhelyezést, Illés őrmester most csinálja, nem tudom, fog-e sikerülni. Ide jön tudniillik az egész ezred, azoknak kell helyet csinálni, de senki nem tudja megmondani, hogy elől hány ló van. Számítsak századonként 160 lóra, mondta Tilla. Röhögni kell. Ha az egész ezrednek összesen 600 lova van hát csak, nem hogy 15 századnak 160 egyenként. Én minden esetre 450 lóra próbálok csinálni, több már nem fér el. Ráadásul esik is, jó nagy sár, úgy hogy nem tudom, hogy helyezzük el a lovakat, mikor a falu akkora, mint Tardos. Másfél km-re van egy másik falu, hogy miért nem megy oda az ezred többi része, azt nem tudom. Igaz, hogy oda nem lehet menni, hogy nehogy véletlenül kényelmesen legyünk. Azt már nem! Nagy átszervezés is lesz, századparancsnokságom azt hiszem hamar a múlté lesz. Fel akarnak állítani 3 lovas és 3 gyalog századot. Egy-egy osztályt. Gyenge kis századok lesznek azok, mert ember még csak van, de ló már végkép nincs. Azaz van az ezrednek vagy 1500 beteg lova, azt is jobb volna hazaküldeni [...1