Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-49-ben
Fegyvernek ekkoriban mindenfajta alakulat nagyon híján volt. Szemére Bertalan belügyminiszter július 24-én szólította fel a törvényhatóságot, hogy írjanak össze minden fegyvert (ebből csak a legszükségesebb mennyiséget hagyják a nemzetőrségnél, a többit szállítsák Pestre), kérjék meg a polgárokat, különösen a fegyvergyűjtemények tulajdonosait, hogy adják át e fegyvereket átvételi elismervény mellett, s ha később nem tudják visszaadni, az árat az állam megtéríti. 29 1848 augusztus elején a járásbeli szolgabírák folyamatosan jelentették az illetőségi területükön található, általában nem nagy számú puskaművesek, puskák, pisztolyok, kardok számát és a boltokban található lőpor mennyiségét. Sziltz Lajos, a bátori járás egyik szolgabírája augusztus 9-én közölte, hogy szakaszában mindössze egy, egyedül dolgozó puskaműves van, a máriapócsi Kmets Aladár. Beszedett pedig Nyírbátorban 13 puskát, 7 pisztolyt és 7 kardot, Pilisen 8 puskát, Piricsén 3 puskát, Gyulajban 4 puskát, 4 pisztolyt és 1 pisztolycsövet, Máriapócson 11 puskát és 3 pisztolyt, Pócspetriben 9 puskát és 3 pisztolyt, Kállósemjénben pedig 15 puskát, 5 pisztolyt és 4 kardot. A nemzetőrség részére kinn maradt Nyírbátorban 84 puska, 13 kard és 1 pisztoly, Pilisen 3 puska, Piricsén 11 puska, Gyulajban 26 puska, 2 pisztoly és 3 kard, Máriapócson 27 puska, Pócspetriben 11 puska és Kállósemjénben 8 puska. 30 Markos László szolgabíró sem járt több szerencsével. Ő mindössze Balkányban talált egy puskaművest, aki azonban csak javítani tudott. Rajta kívül egy lakatos és két kovács volt még a faluban, akik a nemzetőrök részére kovácsoltak lándzsákat. A boltokban sem volt fegyver, csak Balkányban 16 és Mihálydiban 7 kasza, valamint Balkányban 3 és fél font 31 , Szakolyban másfél font lőpor és 16 srét, golyóbis, amit azonnal lefoglalt. A megye legnépesebb és gazdaságilag legerősebb településén, Nyíregyházán is csak két puskaművest: Ulmer Jánost és Barta Lstvánt találta Kállay Ubul főszolgabíró. Augusztus 5-én a miniszterelnök Komlóssy Lajost a Hajdú-kerületbe helyezte át lovassági őrnaggyá, ami nagy változást nem okozott, mert Komlóssy eddig sem foglalta el zászlóaljparancsnoki posztját, melyet a megye többször is sérelmezett. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács augusztus 22-i levelében úgy foglalt végül állást, hogy a felküldött nemzetőri összeírások alapján nincs is szükség harmadik őrnagyra, bár a három nemzetőr zászlóalj a szabadságharc bukásáig fennállt a megyében. A Kormányzó Választmány 1848. augusztus 7-én tartott ülésén is számos határozatot hozott. Itt ismét szóba került a szegedi táborba küldendő nemzetőrség, és a fegyverek ügye. Úgy döntöttek, hogy a nemzetőri összeírásokat augusztus 21ig mindenütt kiegészítik és befejezik, majd a másodalispán, Kállay Emánuel, ki elsőként jelentkezett a táborba önkéntesnek, vezetésével egy bizottság az alkalmatlanokat felülvizsgálja, s a kért létszámot mindenképpen kiállítják. E bizottság tagjai voltak még Lengyel Miklós, Kállay Alajos, Sulyok Dániel és Constantin Mihály főorvos. Szintén Kállay Emánuelt bízták meg, hogy az Ung megyei felsőremetei fegyvergyárral kössön szerződést 1500 darab, vágószuronnyal ellátott gyutacsos puska készíttetésére, melyet a vármegye segedelmi pénztárából fizetnek majd ki. (Ezt a & SzSzBMÖL. IV. B. 102. 48. cs. 1097. sz. 1848. 3° SzSzBMÖL. IV. B. 106. 2. dob. 5Al. t. 31 A font súlymérték, kb. fél kilogramm.
