Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-49-ben

szerződést egyébként 1848 szeptemberében a pénzhiány miatt a megye visszamondta.) A gyűlésen, s általában a megyében uralkodó hangulatot jól tükrözi Péchy László első alispán augusztus 8-i levele gr. Dégenfeld Imréhez: „...fájdalommal kell jelentenem, hogy Szabolcsban a haza megmentésére óhajtás van ugyan elég, de buzgóság nincs...alig akadt 100 egyén, kik magokat önkéntesen fel ajánlják.. .elhatároztatott a kívánt számot sorshúzás útján kiállítani, azon kijelentéssel, hogy senki magát alóla ki ne húzhassa és meg se válthassa... Egyébiránt a megyében csendesség van, a volt jobbágyok s földesurak közt kezdetben támadt panaszok mind inkább gyérülnek... A megyében létező fegyvereket...a helybeli rend feltartására szükségesekenfelül beszedettem, összegyűlt vagy 400 darab, de ennek fele alig lesz felszerelhető s ellenség előtt használható... "

32 Végül is a szabolcsi nemzetőrök nem vonultak le a déli táborba, mert augusztus közepétől a törvényhatóság figyelmét egy újabb miniszterelnöki rendelet végrehajtása kötötte le. Éppen a délvidéki háború tapasztalatai alapján rendelte el Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. augusztus 13-án egy olyan nemzetőrség szervezését: „...mely önkénytesen ajánlkozó, erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelezvék mindaddig, míg a harcz tart, vagy a haza szolgálat]okat igényleni fogja, a kormány rendelete alá helyezni magokat..." ** Ezután tehát a csak rövid ideig - 4-5 hét - szolgáló nemzetőrség helyett a honvéd zászlóaljakkal egyenlő állású és díjazású alakulatok szerveződtek a törvényhatóságokban, melyek később is megbízható fegyveres erőt jelentettek még az őszi újoncozás megindulása előtt. Szabolcs megye augusztus 23-án határozott egy önkéntes nemzetőri zászlóalj kiállításáról oly módon, hogy a fegyverzet, felszerelés és ruházat költségeit a törvényhatóság vállalja magára. A zászlóalj egyenruhája „...a megyebeli köznépnél ruházatul használt kék posztóból készült nadrág, ujjas lajbi, csizma, fejér ruha és túri süveg..."*

4 A létszámot községenként vetették ki, s a már bevált tapasztalatok szerint kezdték meg a szervezést, úgyhogy Péchy László alispán szeptember 5-én már jelenthette, hogy a nagyjából 1000 fős zászlóalj 400 lőfegyverrel ellátva, a köpenyeken kívül alkalmas öltözettel felruházva 13-ika körül indulhat. A zászlóalj 6 századra osztva, s „...választott tisztekkel, úgymint 6 százados, 6 főhadnagy, 21 alhadnagy, 12 őrmester 1 zászlótartó, és 72 tizedessel, egy orvossal és egy, ministerelnök úr elfogadásától függő tábori római catholicus pappal ellátva vannak, s vezényletökre Patay István nemzetőrségi parancsnokot kivánják, kinek kineveztetését kérem..." 35 Szeptember elején újra az események homlokterébe került a honvédség ügye. Az országgyűlésen 1848. augusztus 23-án véglegesített véderő törvény alapján kiállítandó 42 000 újonc ügyében a Kormányzó Választmány szeptember 4én tartott ülést, melyen 19 küldöttséget nevezett ki, kiknek 7 nap alatt kellett az egész megyében összeírni és megvizsgálni a katonaköteleseket. Ez sem ment olyan M SzSzBMÖL. IV. B. 101. (gr. Dégenfeld Imre főispán, kormánybiztos iratai) 33 782. sz. miniszterelnöki rendelet. SzSzBMÖL. IV. B. 102. 48. cs. 1121. sz. 1848. >* SzSzBMÖL. IV. B. 102. jkv.: 720. sz. 1848. aug. 23. 35 OL ONőHt. 1848:3518. NYÍREGYHÁZA 17 KÖNYVTÁR*