Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Kedves Gyula: A 43. honvédzászlóalj
völgyébe tartó Schlik-hadtest útját Putnok térségében fogja elvágni, s a Kazinczyhadosztállyal meg is indult Sajószentpéterre. Ide rendelte a Nyeregjártó-dandárt is, azonban a 43. honvédzászlóalj Szikszón maradt és 12-én utasítást kapott, hogy az odaérkező lengyel csapat fegyvereit vegye át, a sajátjait pedig adja át az 52. honvédzászlóaljnak. A másnap végrehajtott csereberére vélhetően a fegyvertípusok zászlóaljanként egységesítése miatt volt szükség. A még mindig csak két harcképes századdal rendelkező 43. honvédzászlóaljhoz harmadik századként hozzácsatolták az abaúj önkénteseket, s az alakulatot Dessewffy Arisztid alezredes dandárába helyezték át (ez a Bulharyn-hadosztályhoz tartozott). 38 Időközben Dembinski újra elszalasztottá Schliket és 15-én visszatért Miskolcra, s ott napokig tétlenül várakozott. A Hatvan környékén megélénkülő császári csapatmozgás arra késztette, hogy a Bulharyn-hadosztályt Harsány körzetébe rendelje, hogy biztosítsa délnyugat felől a honvéderők Miskolc körzetében ezidőtájt végrehajtott összpontosítását. Rövidesen Harsányba vonult a Máriássy-hadosztály is, így Klapka hadteste nagyobbik részével lassan megkezdte az Eger felé történő előnyomulást. Erre az időre már kialakult Dembinski terve, miszerint a miskolc-pesti országúton, valahol a Mezőkövesd és Eger közötti térségben fog döntő csatát vívni a császári főerőkkel. Klapka csapatai ezért csak lassan mozogtak, hogy mögöttük legyen ideje az egyes hadosztályoknak a felvonulás végrehajtására. A 43. honvédzászlóalj a csapatok élén haladt, s február 20-án már Kerecsenden volt, előőrseit Kápolnáig tolva előre. A csonka zászlóaljat itt 2 ágyúval és ismeretlen eredetű 2 gyalogos századdal, némi lovassággal erősítették meg, feladatul szabva Földváry számára az állandó járőrözést, és hírek szerzését az ellenséges csapatmozgásokról. 39 Február 23-án megérkeztek Kerecsend körzetébe a Máriássy-hadosztály csapatai, s a Dessewffy-dandár Egerbe indult, hogy ott csatlakozzon a hadosztály másik dandárához. A hadosztály-parancsnokságot különben az előző napokban Bulharyntől Dessewffy ezredes vette át. A csapatok azonban nem pihentek meg Egerben. Klapka egy kitűnő tervet kovácsolt a Pétervásárán és környékén gyanútlanul beszállásolt Schlik hadtest szétverésére. Dessewffy hadosztálya az egerbaktai szoroson át frontális-, míg néhány Máriássy-hadosztályhoz tartozó alakulat Sirok felől oldaltámadást hajt végre 24-én hajnalban. Dembinski azonban eltiltotta a valóban sikerrel kecsegtető támadást azzal az indokkal, hogy nem szabad megzavarni a császári csapatoknak az általa kiválasztott csatatérre való felvonulását. Klapka fogcsikorgatva engedelmeskedett a nem túl ésszerű parancsnak, s visszarendelte csapatait. Azt, hogy alárendeltjei sem nagyon értették a lengyel hadvezér észjárását, az is jelzi, hogy Földváry is teljesen tanácstalan lett, nem hisz a szemének látván más alakulatok visszavonulását és levélben újabb utasítást kér Klapkától, ő is vonuljon a többiek 3" HL. 1848-49: 13/274. A hadműveletekre KLAPKA György: Emlékeimből (sajtó alá rendezte: KATONA Tamás) Budapest, 1986. 94-96. o. és Dembinski Magyarországon (Dembinski emlékirataiból összeállította DANZEli Alfonz) Budapest, 1874. 69-82. o. 39 HL. 1848-49: 14/224.
