Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-49-ben

tathassanak. Ez idáig azonban ujabb rendelés nem érkezvén, miután a f hó 7-én megkezdett besorozással kitűnt, hogy 800 már együtt volt ujonczaink közzül 450 ütötték meg a mértéket, a szebbje pedig, s fiatalabbja kimaradt, s rokonyszenvük a Turszki ezredbe menésre nem mutatkozván, mentül többnek besoroztathatása reményében megcsalatkozánk..."

11 A bizottmány tehát az előírt magasságnak egy collal való leszállítását kérte. A hadügyminiszterrel folytatott hosszas levelezésük végülis sikert hozott, s így amikor június 7-én Debrecenből a Dom Miguel 39. magyar sorgyalogezredtől érkező Csippik János hadnagy, Finta Márton és Schaller János közzépponti alorvos a mintegy 900 újoncot vizsgálat alá vették, már ezt a mércét használták. Az öt nap alatt elvégzett vizsgálat eredményeként 853 újoncot küldtek Debrecenbe, ebből 623-at a 10. honvédzászlóaljhoz, 230 főt pedig a 62. Turszky magyar sorgyalogezredhez.

18 Június második felében ismét a nemzetőrség ügye került egyre többször mind a Közbátorsági Választmány, mind pedig a megyei Állandó Bizottmány elé. Egy június 14-én kelt felsőbb rendelet nemcsak az összeírások folytatását rendelete el, hanem a nemzetőrség lehetőleg minél több fegyverrel (vadászpuska, kasza, kard, vasvilla, buzogány, fokos, csákány, pisztoly stb) való ellátását és gyakoroltatását is. Szintén egy június elejéről való községsoros összeírás szerint ekkorra a vármegyében 7374 gyalogos és 37 lovas nemzetőrt inak össze. E táblázatos kimutatás tartalmazta az idegenkedők számát: 644 főt is. A június tehát a nemzetőrök kiképzésével és a további szervezéssel telt el. A hivatalos lap, a Közlöny június 22-i száma adta tudtul, hogy a nemzetőrségi törvény 9. paragrafusa értelmében a miniszterelnök a törvényhatóságokban alakított zászlóaljakhoz június 19-ével kinevezte a parancsnokokat őrnagyi rangban, így Szabolcsba Eötvös György nyugalmazott kapitányt, Patay István és Komlóssy Lajos kilépett kapitányokat.

19 Ekkor elosztották az időközben 9576főre duzzadt nemzetőrséget is. Három zászlóaljat szerveztek, az 1. zlj. (Eötvösé - Nyíregyháza és a dadái járás) 3623 fő, a 2. zlj. (Patayé - a Nádudvari járás) 3535 fő, a 3- zlj pedig (Komlóssyé - a Bátori és a Kisvárdai járás) 2418 fő.

20 A zászlóaljakat a sorgyalogsághoz hasonlóan 6-6 századra osztották, s egy-egy zászlóaljba a nagyjából egyazon területen élők kerültek. Közben a Kálióban működő Állandó Bizottmány sem tétlenkedett. A június 19-i ülésükön bízták meg Finta Mártont, Kállay Emánuelt és Ferenczy Alajost, hogy készítsék el a nemzetőrség ideiglenes szabályzatát. Ők két nap múlva már be is mutatták azt. A 20 pontból álló tervezet

21 két részből: fegyvergyakorlati és rendőri szabályokból állt, melyet a választmány azonnal elfogadott és utasításba adta, hogy a Nyíregyházán, Kallóban, Nádudvaron, Bátorban, Kisvárdán, Püspökladányban, 17 OL. Miniszterelnökség, hadügyi és nemzetőri iratok H. 3. 1848:499ls Az első honvédzászlóaljak szervezéséről részletesen ír URBÁN Aladár: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973- c. könyvében. iy Életrajzi adataikat lásd: BONA, 1987.: 142., 206. ill.: 259. oldalakon. 2l

> SzSzBMÖL. IV. B. 103. 4. dob. 21 A tervezet teljes szövegét közli BKNK János: A nemzetőrség és a honvédség szervezése a kisvárdai járásban 1848-49-ben. A Rétközi Múzeum Füzetei 9., Kisvárda, 1990. c. kiadvány 29-32. oldalain.