Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

Visszaemlékezések Gergelyfi Imre ezredes: Tipikus állásharc fejlődött ki. A gyalogság beásta magát és teljesen passzívan viselkedett. Még a legegyszerűbb járőrtevékenységről is lemondott, amelyet pedig az ellenség a harctevékenység fenntartása érdekében összehasonlíthatatlanul kezdeményezőbben és helyesebben alkalmazott. Állandó járőrtevékenységet fejtettek ki, amelynek szemmel láthatólag egyetlen célja a nyugtalanítás volt. A felbukkanó orosz járőrök tevékenységét gyalogságunk azonnal támadásnak minősítette és ahelyett, hogy azokat járőreivel visszautasította volna, azonnal tüzérségi tüzet igényelt. [..JA tüzérségnél a hangulat igen jó volt. A viszonylagosan jobb sors és főleg az a körülmény, hogy sajátosságánál fogva ennél a fegyvernemnél a legénység állandóan felügyelet alatt volt, megőrizték a jó szellemet. Igaz, hogy nálunk mind békében, mind a harctéren más volt a bánásmód a tisztek és a legénység között. A tüzelőállások meglehetősen zsúfoltan feküdtek, mivel a mocsaras terület kívánatosabb tagozódást nem tett lehetővé. Valamennyi tüzelőállás kiválóan kiépült és mesterien rejtve volt. Megvolt minden ütegnek a váltóállása, amelyekből igen gyakran szintén tüzeltünk. Sajnos ezen a téren korántsem voltunk olyan mozgékonyak, mint az oroszok. Igen szép eredményeket értünk el színlelt állásokkal. [.. J Törzsemmel együtt megmaradtunk abban az erdészlakban, amelybe az első nap bevetődtem. A háztól kb. 100 méterre az erdő szélén, négy hatalmas fenyőfa között magasfigyelő helyet építettünk, amelyről az egész arcvonalat jól be lehetett látni és minden lövésünket pontosan megfigyelni. Ilyen jó figyelőhelyem soha a harctéren nem volt. 76 lépcsőfok vezetett fel a figyelőhelyre, ahol a csendes nyári délutánokon kitűnően napfürdőztünk. Mozdonyállásunk' két kilométerre mögöttünk, az erdőben volt. Lassankint minden lovász és kocsis fedelet épített lovai fölé. Az erdő tele volt őzzel és nyúllal. Minden tüzelőállásban akadt 2-3 szelídített őz. Volt olyan nap, hogy egyetlen lövés sem esett. Halotti csend borult a vidékre. Soha annyi gombát nem ettem életemben, mint ott. [...] Május közepén még egyszer megkísérelt a 24. gyalogezred egy támadást, amelynek célja az arcvonal kiegyenesítése lett volna a Jedlina erdőben. A támadás nem érte el célját, legalábbis nem a kívánt mértékben, és elég súlyos veszteségekkel járt. A támadást a III. zászlóalj parancsnoka vezette (Kovách László őrnagy), aki a támadás alatt elesett. A hadosztály északi szárnyától a Prutig az arcvonal teljesen megmerevedett. [...] A védelmet azonban elsősorban mi láttuk el tüzérségi tűzzel. Kniazdwor és Peczenizyn területén, arcvonalunk előtt olyan zárótüzet szerveztem meg, amelynek minden 100 méteres darabjára 3 üteg volt pontosan belőve. Ezekben a zárótüzekben az oroszok minden támadása összeomlott. A tüzérségi tüzünk eredményességét talán semmi sem bizonyítja jobban, mint az oroszoknak megafoMozdonyállás: a mozdony a korabeli katonai terminológiában a lőszerkocsit jelentette. Mozdonyállás alatt a fogatos tiszt vezetése alatt álló lőszerkocsik elhelyezési körletét, készenléti állását kell érteni. Kovách László őrnagy katonai pályafutására vonatkozólag lásd a 64. számú jegyzetet. 55