Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

A gyermekek közül többen is bizonyára tőle örökölték a művészi hajlamot. Nemcsak Juhász Margit lett költő, író, egyik öccsének, Ferencnek már diákkorában kötetben jelentek meg versei, másik öccse, József pedig színész lett, a Nemzeti Színház művésze, aki a 30-as, 40-es években sok magyar filmben is szerepelt. Az elemi iskola hat osztályát a kemecsei római katolikus iskolában végezte 1908 és 1914 között. Halálának tizedik évfordulója alkalmából egykori iskolája kiállítással emlékezett rá, s az iskola tanárai azóta is szorgalmasan gyűjtik a község neves szülöttéhez kapcsolódó adatokat, dokumentumokat. Faluvégi szülűháza. amelyet verseiben többször is megénekelt, ma is áll. Lásd még: Nyíregyháza. Irodalom: Sáfrán Györgyi: Mérei Ferencné Juhász Margit (1902-1965) Szabolcs-szatmári Szemle. 1972. 2. Lucza János: M. Juhász Margit s a szülőföld. Kelet-Magyarország, 1975. jan. 19. KISHÓDOS Melegh Gyula (Avasújváros, 1840. október 14—? ) Tanulmányait Szatmáron és Debrecenben végezte. Pályáját tanítóként kezdte, majd főgimnáziumi tanár lett Pozsonyban. A tanárságot később a papi hivatással cserélte fel. Egy ideig Hajdúböszörményben, 1875-től Kishódoson volt lelkész, később Máramarosszigetre került. Jogi és irodalomtörténeti szakíró volt. Fontosabb művei: A német irodalom története, Bp. 1881; A lélektan és gondolkodástan vázlata, Bp. 1891; A jogbölcselet, Máramarossziget, 1898. Irodalom: Szinnyei: i. m. VIII. 1042. KISLÉTA Telepi György (Kisléta, 1797—

Tard, 1885. augusztus 12.) « Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban és Szatmáron végezte. Utána színésznek állt. Többnyire vidéki társulatoknál szerepelt. Sok színművet írt és fordított, főként vígjátékokat. Ezek többsége azonban nem maradt fenn.