Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Nyomtatásban egy darabja jelent meg: Az elevenholt házaspár, Kassa, 1830. Irodalom: Bayer József: A nemzeti játékszín története, Bp. 1887. Mezey József (Kisléta, 1823. május 11—Budapest, 1882. szeptember 8.) Apja gazdatiszt volt. Gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeten és Szatmáron végezte. Tehetsége nagyon korán jelentkezett. Már 14 éves korában regényt, 15 éves korában színdarabot írt, s közben festett is. Az egyetemen mérnöki képesítést szerzett. Barátságba került Petőfivel is. 1848-ban Bem táborában harcolt. A szabadságharc bukása után egy ideig Nagybányán élt, majd a fővárosban telepedett le. Mint festő főként egyházi megrendelésre dolgozott, oltárképeket festett. Később szembetegsége miatt a festést abba kellett hagynia. Ekkor a költészettel kezdett foglalkozni. Költeményei a Hölgyfutárban, a Fővárosi Lapokban és a Vasárnapi Újságban jelentek meg. Önálló kötete: Mezey József költeményei. Pest, 1870. Irodalom: Lehoczky: Bereg vármegye monográfiája. Ungvár, 1881. Vasárnapi Újság, 1882. 38. szám. (Nekrológ) Farkas Oszkár (Miskolc, 1936. augusztus 25.) Altalános iskolai tanári oklevelet szerzett, s Kaposváron kezdte pedagógusi pályáját. 1966-ban került Szabolcsba, ahol előbb Baktalórántházán tanított, majd a tiszadobi gyermekvárosban dolgozott nevelőként. 1973-ban az apagyi és a nyírtéti általános iskola igazgatója lett, 1975-től a berkeszi gyermekotthon vezetője volt. Innen került 1980-ban Kislétára, ahol általános iskolai tanárként dolgozik. 1982-ben kezdett publikálni. Versei főként a Kelet-Magyarországban, a Szabolcs-szatmári Szemlében és különböző antológiákban jelentek meg (Holdrajzóra, 1983; Ikarosz készülődik, 1987; Kezemben piros alma, 1988; Gondjainkra bízva, 1991). Önálló kötete: Királyvíz. Nyíregyháza, 1995.