Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Az önéletírásból az nem derül ki pontosan, mikor kerültek el Fehérgyamatról, de az biztos, hogy a gimnáziumot már Ungváron és Szatmárnémetiben végezte. Alig húsz éves volt, amikor bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Öt évet töltött különböző börtönökben, még többet emigrációban. Csehszlovákiában, Franciaországban és Mexikóban. Jelentős irodalomszervező és szerkesztő volt. 1926-ban szerkesztette az Új Föld-eX, 1927 és 30 között a 100 %-ot, 1939-ben Párizsban az Üzenet-et, 1942 és 46 között Mexikóban a Szabad Magyarság-ot. A második világháború után egy ideig a Szikra Könyvkiadó igazgatója, majd az írószövetség főtitkára volt. Később diplomáciai szolgálatot teljesített. Verseket, elbeszéléseket és regényeket írt. Fontosabb művei: Boldog híradás, 1923; A partok elindulnak, 1925; Megsebzett ifjúság, 1947; Zsuzsi és Aranka, 1958; A 100 %, 1964; Emberek a pusztában, 1967; Fényben és sötétben, 1968; Akkoriban szüntelen fújt a szél, 1976; Párbeszéd a sorssal, 1988. Irodalom: Garai Gábor: Meghitt beszélgetések, Bp. 1977. Agárdi Péter: Korok, arcok, irányok. Bp. 1985. U

dud István (Jánk, 1937. február 9.) Szülőfaluja eredetileg Jánk. Ma a szomszéd településsel egyesítve: Jánkmajtis. Előbb tanítói, később tanári oklevelet szerzett. 18 évig volt iskolaigazgató Cégénydányádon, majd művelődési osztályvezető Fehérgyarmaton. Jelenleg ugyanott magyar— történelem szakos tanár. Versei 1962 óta jelennek meg különböző lapokban és folyóiratokban (Pedagógusok Lapja, Szabolcs-szatmári Szemle, Pedagógiai Műhely, Népszabadság, Népszava, Nők Lapja, Kelet-Magyarország stb.). Több gyermekvers-antológiában is szerepelt (Zöld levelecske, 1967; Ladogai pagoda, 1970; Körhinta, 1977; Állatok farsangja, 1981; Holdarajzóra, 1983). Egyik szerzője a Kelet felől (1974), valamint a Tájak és ízek, (1984) című köteteknek is. Önálló műve: Emlékek sínpárján, Nyíregyháza, 1987. Irodalom: Udud István: Az emlékek sínpárján. Kelet-Magyarország, 1987. augusztus 1. Hamar Péter (Budapest, 1943. július 24.) Középiskolai tanulmányait Baján végezte. A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán és a budapesti ELTE-n szerzett tanári oklevelet. Pályája kezdete óta Fehérgyarmaton tanít. 1988-tól a Kölcsey Társaság titkára.