Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Elsősorban filmesztétikával foglalkozik. Egy évtizeden át volt a Kelet-Magyarország állandó filmkritikusa, de cikkei jelentek meg az Elet és Irodalomban, a Filmvilágban és más folyóiratokban is. A haza minden előtt című forgatókönyvét a Magyar Televízió filmesítette meg. A művet Kölcsey születésének 200. évfordulóján mutatták be. A Kölcsey Társaság több kiadványát szerkesztette. Fontosabb irodalomtörténeti tanulmányai: Járt-e Vas Gereben Szabolcsban? Szabolcs-szatmári Szemle. 1973.3. Szomory Szatmárban. Szabolcs-szatmári Szemle. 1981. 1. Kölcsönhatások a XX. századi próza és a filmművészet világában. Magyartanítás, 1982.4. Önálló kötetei: A fümművészeti ismeretterjesztés kérdései. Nyíregyháza, 1978. A játékfilm münemeinek és műfajainak rendszere. Nyíregyháza, 1987. Irodalom: Bernáth László: Játékfilmek és műfajok. Mozgó Képek. 1987. 6. Rubovszky Kálmán: Töprengés a játékfilm műfajának rendszeréről. Alföld, 1988. 8. Szilvási Csaba (Nagyszöllős, 1943. november 21.) Általános iskolai tanulmányait Fehérgyarmaton, a gimnáziumot Nyíregyházán, a Vasvári Pál Gimnáziumban végezte. Ezután a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-orosz szakán szerzett tanári oklevelet, majd 1979-ben bölcsészdoktori diplomát. 1966 és 73 között Tatabányán szakközépiskolában, 1973-tól 91-ig Fehérgyarmaton gimnáziumban tanított. 1991-től újra Tatabányán tanár. Diákkora óta írt verseket, a Ludas Matyiban kezdett publikálni, de később a Népszabadság, az Ország-Világ, a Képes Újság, a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin is rendszeresen közölték írásait, főként gyermekeknek szóló humoros műveit. Irodalomtörténeti tanulmányai és szociográfiai írásai főként a Szabolcsszatmári Szemlében és a Pedagógiai Műhelyben jelentek meg. 1994-ben az Ady Endre esszépályázaton első helyezést ért el. Önálló kötete: Terefere-telefon (Gyermekversek) Budapest, 1991. Nagy István Attila (Debrecen, 1947. október 27.) Gyermekkorának első tíz évét Debrecen környéki tanyavilágban, paraszti környezetben töltötte. Az általános iskola felső osztályait és a gimnáziumot Nagybátonyban végezte. Első versei Salgótarjánban, a Palócföld című folyóiratban jelentek meg. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar—orosz szakos tanári oklevelet, majd 1976-ban bölcsészdoktori diplomát.