Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

színdarabjai. Uo. 1809; Szerencse útja, vagy életbölcsesség. Franklin Benjámin nyomán. Bp. 1844. Irodalom: Hazai Tudósítások. 1808. I. 14. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 2. 1772—1849. 447. 1. Bartha Mór (Fehérgyarmat, 1831. március 30—Gacsály, 1912. május 16.) 17 éves korában, még sárospataki diákként állt be a szabadságharcba. Több csatában vett részt, s Kossuth megbízásából ő vitte Görgeynek a fővezéri kinevezést. A bukás után befejezte tanulmányait Sárospatakon, majd Debrecenben lelkészi oklevelet szerzett. Egy ideig tanítóskodott Fehérgyarmaton, Máramarosszigeten, Szatmáron, majd lelkész lett Fülesden és Szamossályiban. 1895-ben ment nyugdíjba és Debrecenben telepedett le. 1888 és 1900 között Debrecen címmel függetlenségi lapot adott ki, amelynek Ady Endre volt az egyik belső munkatársa. Fontosabb művei: Emlékezés gyakorló lelkészi pályámra. Debrecen, 1896; Március tizenötödike félévszázados emlékünnepe. U.o. 1898. Lásd még: Gacsály Irodalom: Kardos László: A huszonegy éves Ady Endre. In: Vázlatok, esszék, kritikák. Bp. 1959. Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endréről. II. Bp. 1974. Gacsályi Gábor: Ady Endre és Bartha Mór. Confessió, 1978. 1. Illyés Bálint (Fehérgyarmat, 1835. október 2—Kistarcsa, 1910.) Református papi családból származott. Iskoláit Sárospatakon kezdte, majd a szabadságharc után újra ott folytatta. Erdélyi János figyelt fel tehetségére, költői hajlamaira. Tanulmányainak befejezése után a híres professzor ajánlására a marosvásárhelyi gimnáziumba hívták meg tanárnak, ahol a költészetet, az ókori irodalmat és történelmet, valamint a görög nyelvet tanította. Három év után Kemény György főispán házába került nevelőnek. 1860-ban szatmári segédlelkész és tanár, 1861-ben tiszabecsi, 1868-ban kisújszállási lelkész lett. 1887-ben, 48-as programmal, a kisújszállási kerületben országgyűlési képviselővé választották. Ettől kezdve több ciklusban is képviselő volt. A lelkészi pályától visszavonult, írói munkásságát azonban a politikai tevékenység mellett is továbbfolytatta. írásai főként a Vasárnapi Újságban, a Fővárosi Lapokban, az Egyetértésben, a Magyar Újságban és az Ország- Világban jelentek meg. 1864-ben a Kölcsey-szobor leleplezési ünnepségén nagy sikert aratott Kölcsey emlékezete című ódájával. Két dalnok című balladája és Csokonai emlékezete című verse a Kisfaludy Társaság dicséretében részesült.