Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Egyházi tekintélyének és kiváló szónoki képességének elismerését jelentette, hogy 1883. július 3-án, az új nyíregyházi református templom szentelésekor Peterdy Károly beregi esperes és Kiss Aron szatmári esperes társaságában alkalmi beszédével az ünnepségen is közreműködött. Fontosabb művei: Temetési és emlékbeszédek. Debrecen, 1873; Költemények. Bp. 1876; Egyházi beszédek. Debrecen, 1878; Emlékfüzér Kossuth Lajos sírjára (hat költemény). Bp. 1895. Irodalom: Lukács Ödön: Nyíregyháza története, 1886. Vasárnapi Újság, 1879. 11. (Arcképpel) Szinnyei József: i.m. V. 52. Zakariás Sándor (Fehérgyarmat, 1870. július 8—?) Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Kolozsvárott végezte. Tanulmányainak befejezése után Szegeden telepedett le, majd Kassán élt. Tisztviselőként élte le az életét, de állandó munkatársa volt a korabeli irodalmi folyóiratoknak (Új Idők, Virágfakadás stb.). Költői példaképének Tompa Mihályt tekintette, s főként elbeszélő költeményeket, regéket írt. Önálló kötetben megjelent művei: Regék a drágakövekről. Kassa, 1903; Várregék. U.o. 1904; Bélavár. Történelmi rege 3 énekben. Bp. 1905; A Vág eredete. Bp. 1905; Bodókő. Bp. 1906; Holcvár. Kassa, 1907; Lóvár. Kassa, 1908; Virágregék. Kassa, 1908; Bolyongások Olaszországban. Kassa, 1909. Irodalom Hamvai Kovács Zsigmond: Kassai írók. Kassa, 1907. Birta István (Fehérgyarmat, 1878. decembere—Debrecen, 1954. október7.) Középiskolai tanulmányait Debrecenben, az egyetemet — Eötvös-kollégistaként — Budapesten végezte. Latin—görög szakos tanári oklevelet szerzett. A diploma után Kiskunhalason, majd Szatmáron tanított. Később Debrecenben telepedett le. Mint irodalomtörténész főként klasszika-filológiával foglalkozott. Legjelentősebb műve: Az Orestes-monda, Kiskunhalas, 1906. Irodalom: EPh. K. 1907. A Debreceni Ref. Gimnázium Értesítője. 1935. 38. 1.