Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: Mikszáth Kálmán, 1952; Ady Endre, 1970; Intés az őrzőkhöz, 1982; Irodalom és társadalom, 1976; Kosztolányi: Vita és vallomás, 1986. Irodalom: Kenyeres Zoltán: Király István Ady-képe, Gondolkodó irodalom, 1974. Kiss Ferenc: Művek közelről, 1972. Speidl Zoltán: Szülőhelyük Szabolcs-Szatmár. Nyíregyháza, 1985. Katona Béla: Búcsú és emlékek. (Király István temetése után) Kelet-Magyarország, 1989. 280. sz. CSARODA Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27—Széphalom, 1831. augusztus 22.) A Munkácsra indított fogolyszállítmány utolsó megyénkbeli állomása Csaroda volt. Ott is éjszakáztak, s 20-án reggel ott búcsúzott el Kazinczy édesanyjától. Estére már Beregszászra értek, s néhány nappal később Munkácsra, ahol fogsága utolsó évét töltötte. Lásd még: Kótaj, Nyírbogdány, Nyírkarász, Vásárosnamény, Nyíregyháza. Irodalom: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Pályám emlékezete. Válogatott művei. Magyar Klasszikusok. Bp. 1960. Bay Ilona (Csaroda, 1837. szeptember 24—Csaroda, 1913. május 15.) Irodalommal és történelemmel egyaránt foglalkozott. 1873-ban Reviczky József Szabolcs megyei földbirtokos felesége lett. Férje azonban nem értette meg irodalmi és tudományos ambícióit, ezért öt évi házasság után elváltak. Sokat utazott. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, amelynek törekvéseit főként pályadíjak kitűzésével segítette. Mecénási tevékenysége mellett maga is sokat publikált. Útleírásai, elbeszélései és történelmi témájú cikkei a Családi Kör, a Vasárnapi Újság, a Fővárosi Lapok, a Pesti Napló és a Századok hasábjain jelentek meg. Irodalom: Szinnyei: i. m. I. 722.