Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

novelláját, Lengyel Laura mégsem a Nyugat írója lett. Regényei és novellái leggyakrabban az Új Idők hasábjain láttak napvilágot. Tehetsége valószínűleg többre is képessé tette volna, ő azonban inkább a könnyedebb szórakoztató irodalom, a lektűr útját választotta. Rendkívül termékeny volt, s szinte minden műfajban dolgozott. Témáért gyakran nyúlt a történelemhez, s nagyon sok ifjúsági művet is írt. Fontosabb művei: Álmok, 1900; Mabkirályné, 1911; Balázs Klára, 1901; Dénes Olga házassága, 1902; Edit, 1914; Medici Lőrincné a Hattyú utcában, 1923; A császár udvarában, 1933; Hágár a pusztában, 1940. Több drámáját is bemutatták (Tűzhalál, 1923; A császár anyja, 1925). Irodalom: Kaffka Margit: Dánielné Lengyel Laura: Máb királyné. Nyugat, 1911. F. Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. 1990. Lengyel Miklós (Újfehértó, 1878. május 28—Budapest, 1952. július 22.) Dánielné Lengyel Laura öccse, Benedek Elek veje volt. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. Budapesten lett középiskolai tanár, majd igazgató. Számos tankönyvet és irodalomtörténeti tanulmányt írt. Ismeretterjesztő célzatú ifjúsági regényei is népszerűek voltak. Fontosabb művei: Tompa Mihály élete és művei, 1906; Tamás érdeklődik I-III, 1925-28; Labirintus, 1931. Nyíri Tibor (Újfehértó, 1906. december 16—?) Középiskolai tanulmaányait Nyíregyházán végezte. 16 éves korától jelentek meg novellái debreceni lapokban, majd a fővárosban is, a Népszava, a Magyarság és más újságok hasábjain. Színműveket is írt, sőt egyre inkább ez lett munkásságának fő műfaja. Hajsza című tragikomédiáját a Belvárosi Színház mutatta be 1932-ben. A Húsosfazék (1956) és a Menyasszonytánc (1960) című darabjait az ország több színházában játszották. Más művei: A zsák és foltja, 1952; Karácsony Charlestonban, 1955; Alacsony mennyezet, 1963. Irodalom: Kárpáti Aurél: Pesti Napló, 1932. Schöpflin Aladár: Nyugat, 1934.