Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Békési Gyula (Újfehértó, 1924. november 10.) Sokgyermekes parasztcsaládban született. Szülei napszámosok voltak. Nevük eredetileg Stevanyik. Autodidaktaként jutott el az irodalomhoz. 1942-től villanyszerelő szakmunkásként dolgozott Nyíregyházán, majd Salgótarjánban, Ersekvadkerten, Budapesten. 1962-től karbantartó volt különböző fővárosi vállalatoknál. Imi későn kezdett. Elmúlt 40 éves, amikor első kötete napvilágot látott. 1969től szabadfoglalkozású író. Szülőföldjéről régen elkerült, de ifjúkori emlékei elevenen élnek későbbi verseiben is. Nyár Újfehértón című költeményében ilyen sorokat olvashatunk: „... mindenmoccanatábanfrissít,felemel ez a táj. És muzsikát hallok; s daloló nyárfák, jegenyék egekbe vonulását látom, hogy a nap fejemen tenyerel, süti tarkóm. " Kötetei: Hazatalálni, 1965; Melegség fénye, 1969; Ember a hídon, 1972; Tüske és virág, 1980; Estébe kékül, 1984; Tetőtlen ég. Válogatott versek. 1942-1984, 1990. Irodalom: Fodor András: Az utolsó autodidakta költő. Kortárs, 1966. Mezei András: Köznapok ízei. Élet és Irodalom, 1966. 6. sz. Széles Klára: Munkásköltő — ezredvégünkön. Tiszatáj, 1991. Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17—Budapest, 1978. január 30.) Nagy László, a Dunántúl fia, elmúlt harminc éves, és még nem járt az ország keleti felében. A hatvanas évek elejétől azonban megváltozott a helyzet. Ettől kezdve gyakran megfordult Debrecenben és Szabolcs-Szatmárban író-olvasó találkozókon. Többnyire Czine Mihály, a régi barát volt az utimarsall, majd mindig az ő baráti — ismeretségi köréből érkezett a meghívás is. A rendszeressé váló látogatások közül különösen az a kettő érdemel figyelmet, amelynek az élményéből egy-egy emlékezetes Nagy László-mű is született. Az első Újfehértóhoz kötődik, s az Irtsák ki a délibábot című versről van szó. Juhász Ferenccel, Sánta Ferenccel és természetesen Czine Mihállyal együtt voltak Nyíregyházán, s már visszafelé utaztak, amikor Újfehértón rövid időre megálltak a Koppanta nevezetű kiskocsmánál. Vasárnap estefelé volt, a kocsmában muzsikált a cigánybanda, gyülekeztek a szórakozni vágyó falusiak, egy öreg bácsi barackpálinkával koccintott a betérő utasok egészségére, s egy csordából hazatérő tehén bebámult az ablakon. Ennyi a „nyersanyag", ebből született meg a vers, Nagy László egyik