Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Az egyházi szakirodalom művelése mellett nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozott. Ilyen témájú fontosabb cikkei: Magyar helynevek, (1851), Magyar nyelvészeti nevezetességek ( 1853). Művei: A protestáns egyházalkotmány alapelvei. Szarvas, 1856; A hit, tudomány és szeretet az egyházban. Szarvas, 1856; Erdősi János a magyar protestáns reformátor, Debrecen, 1859; Dévai Bíró Mátyás, Pest, 1863; Egyháztörténelmi irodalmunk ügyéhez. Budapest, 1880. Irodalom: Ballagi Mór: Emlékbeszéd Révész Imre levelező tag felett. 1882. Révész Kálmán: Révész Imre és művei időrendi sorozatban, 1881. Ifj. Révész Imre: Révész Imre élete. Debrecen, 1926. Margitay Dezső (Újfehértó, 1840. április 26—Rákoskeresztúr, 1898. június 7.) Tanulmányait Debrecenben és Sárospatakon végezte. Jogi diplomát szerzett. Előbb vidéken, majd a fővárosban ügyvédkedett. Igazán azonban a szépirodalom érdekelte. Költeményei, elbeszélései, cikkei rendszeresen jelentek meg a lapokban és folyóiratokban (Divatcsarnok, Hölgyfutár, Fővárosi Lapok, Koszorú stb.). 1876-ban a Petőfi Társaság tagjává választották. Megjelent kötetei: Humorisztikai kartácsok. Első lövés, 1862; Néhány szó helyzetünkről, 1867; Őszi verőfény, 1883; Kalandor, 1873; Megölt lelkek, 1886; A hivatal, 1894; Illés gróf és Olga grófkisasszony, 1895. Több népszínművét bemutatták: Cserebogár, 1875; Az ezres bankó, 1884; Czine mintye, 1893; Asszony nem számít, 1892. Irodalom: Lantpert Géza: Margitay Dezső. Vasárnapi Újság. 1898. 1. sz. Dánielné Lengyel Laura (Újfehértó, 1877. március 28—Budapest, 1954. június 2.) Családi neve eredetileg Pollák volt. Férje Dániel Miklós, leánya Dániel Anna író, irodalomtörténész, műfordító. Tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, írói kibontakozására valószínűleg hatással lehetett a Benedek-családdal való rokonsága (Benedek Elek, Benedek Marcell). Pályáját a Budapesti Hírlapnál kezdte tárcákkal és novellákkal. 1925-ben Madelaine című elbeszélésével 2. díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. A folyóirat közölte is a terjedelmes elbeszélést s még egy