Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Ballagi Károly (Buj, 1824. április 24—Miskolc, 1888. november 21.) Családi neve eredetileg Bloch. Középiskolai tanulmányait Pápán, a jogot Debrecen­ben és Pesten végezte. Pályáját nevelőként kezdte Aradon. Részt vett a szabadság­harcban, honvéd főhadnagyként Buda ostrománál sebesült meg. A szabadságharc bukása után egy ideig Pesten és Kecskeméten volt tanár, majd 1856-tól 1869-ig Nagykőrösön tanított. Később tanfelügyelő lett előbb Vas, majd Sopron megyében, végül pedig Borsodban. írásai rendszeresen jelentek meg a helyi lapokban. A Sopron című hetilapnak szerkesztője is volt. Pedagógiai szakíróként is működött. Több tankönyvet írt. Fontosabb művei: Regék és elbeszélések, 1855; Magyarország története, 1861. Irodalom: Magyar írók Névtára, Pozsony, 1876.140. Szinnyei: i. m.: I. 436. Rácz Sándor (Buj, 1875—? ) Középiskolai tanulmányainak befejezése után két évig Párizsban, a Sorbonne-on tanult, majd a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-francia szakos tanári oklevelet. Felsőkereskedelmi iskolában működött, de rendszeresen írt cikkeket a Szamosújvár, a Kolozsvári Lapok, és a Pécsi Napló című újságokba. Műfordítói tevékenysége is jelentős. A középkori francia elbeszélők művein kívül főként Paul Bourget és Prosper Mérimée elbeszéléseit ültette át magyarra. Irodalom: Szinnyei: i. m.: XI. 333. Kurucz Gyula (Nyíregyháza, 1944. május21.) Nyíregyháza csak anyakönyvi szülőhelye. A megyeszékhely kórházában látta meg a napvilágot, édesanyja csak szülni jött be a városba. Családja a közeli Bujon élt. O is ott töltötte gyermekkorát, s diákévei vakációit is. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. Egy ideig Budapesten volt nyelvtanár, tolmács és fordító. A 80-as években a német, angol és francia nyelven megjelenő könyvszemle főszerkesztője lett.

Next

/
Thumbnails
Contents