Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

aktualitása is lehetett a vérvádper művészi erejű felidézésének. Sajnos, A tiszaeszlári Solymosi Eszter visszhangtalan maradt. A folytatásos hírlapi közlésre alig figyelt oda valaki. Kötetben pedig csak évtizedekkel később, 1975-ban jelenhetett meg először. Lásd még: Nyíregyháza, Tuzsér. Irodalom: Katona Béla: A tiszaeszlári Solymosi Eszter = K. B.: A száz éves Krúdy. Bp. 1978. Bagdy István (Tiszaeszlár, 1882—?) Tanítói képesítést szerzett, 1929-ig Pesterzsébeten működött. Első versei az Egyetértésben jelentek meg 1912-ben. Dalszövegeket is írt, amelyek megzenésített formában igen népszerűek voltak. Önálló kötetei: Régi mesgyén, Sátoraljaújhely, é. n.; Riadó, u.o. 1921; Mindig sírva, u.o. 1928. Irodalom: Az Országos Gárdonyi Géza Társaság Évkönyve. Bp. 1928. Sándor Iván (Budapest, 1930. március 11.) Szépíró, irodalomtörténész, kritikus és publicista egy személyben. 1948-ban Budapesten érettségizett, egyetemi tanulmányait azonban nem fejezte be. Újságíró, kritikus és szerkesztő lett. Pályáját novellákkal kezdte, később drámákat, regényeket esszéket írt. Különösen Németh Lászlóról írt könyvei keltettek feltűnést. 1976-ban jelent meg A vizsgálat iratai című riport- és dokumentum-kötete, amelyben a tiszaeszlári vérvádper körülményeiről írt tudósítást. A könyv történelmi nyomozás, a helyszínen készített magnós emlékezés-gyűjtemény, korrajz és portrésorozat egyszerre, a„nagy per" máig érvényes tanulságainak levonásával. Fontosabb művei: Senkiföldje, 1960; Kölcsey, 1962; Hullámok, 1967; A vizsgálat iratai, 1976; Németh László üdvtana, 1981; Ködlovas, 1986; A Németh László-pör, 1986. Irodalom: Kiss Ferenc: Új Németh László-értelmezések = K. F.: „Fölröpülni rajban". Lendvay Ddikó: Németh László monográfiák tükrében. Itk. 1983. Szörényi László: Sándor Iván: Leperegnek a nyolcvanas évek. Kortárs, 1988.