Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

TISZALÖK Tóth Sámuel (Tiszalök, 1838Június 27—Debrecen, 1899. április 18.) Középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson és Debrecenben végezte. Az utóbbi helyen szerzett hittanári oklevelet is. Később Pozsonyban is tanult, majd Debrecenben volt teológiai tanár. 1881-től 86-ig a Debreceni Protestáns Lap-ot szerkesztette. Fontosabb művei: A vallástanítónak a protestáns egyházbani feladatáról. Debrecen, 1866; A magyar reformált egyház. Debrecen, 1878; Zsinati előmunkálatok. Debrecen és Bp., 1879. Irodalom: Új Magyar Athenas. Pallas Nagy Lexikon, XVI. Mikola László (Tiszalök, 1844. február 29—?) Iskoláit Sárospatakon végezte. A jogi diploma megszerzése után, 1872-ben Nagykálióban nyitott ügyvédi irodát. A jogászkodás mellett rendszeresen jelentek meg cikkei a lapokban, s verseket is írt. Költeményei főként a Kiskelet, a Családi Kör és a Magyar Bazár című folyóiratokban láttak napvilágot. Fordított is. Önálló kötetei: A halálthozó titok (regény két kötetben). 1862; Sámson (költői elbeszélések 12 énekben). Kecskemét, 1885. Irodalom: Szinnyei: i. m. VIII. 1361. Cserép József (Kiskunfélegyháza, 1858. december 3—Tiszalök, 1948. szeptember 23.) A budapesti egyetemen szerzett magyar—latin—görög szakos tanári oklevelet. Aradon és Budapesten tanított. 1893-tól a kolozsvári, 1898-tól a budapesti egyetem magántanára volt. Tanulmányutakon járt Görögországban és Olaszországban, Münchenben, Párizsban és Londonban. Mint klasszika-filológus jelentős sikereket ért el itthon és külföldön egyaránt. Tanulmányai gyakran jelentek meg az Egyetemes Philológiai Közlönyben, az Erdélyi Múzeumban, az Akadémiai Értesítőben és az Ethnográfiában. 1920-ban nyugdíjazták. Utolsó éveiben Tiszalökön élt. A harmincas