Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

„Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egypár hétig laktam itt s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még csakfejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes a táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rezgeti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganák, s távol az andalgó Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja." Lásd még: Nagyar, Tunyogmatolcs, Fülpösdaróc. Irodalom: Kreskai Miklós: Petőfi megyénkben. Kelet-Magyarország, 1958. január 26. Balázs Árpád: Petőfi-emlékek Nagyaron. U.o. 1966. április 24. TÁKOS Petrőczi Éva (Pécs, 1951. április 7.) A szegedi egyetem angol szakán szerzett tanári oklevelet, majd bölcsészdoktori diplomát. Néhány évig Aszódon, gyermekotthonban dolgozott, jelenleg Budapesten él, több lap munkatársa. Elsó versei a Jelenkorban, az Új írásban és a Szabolcsszatmári Szemlében jelentek meg, s több antológiában is szerepelt. A 70-es évektől gyakran megfordult megyénkben (előadások, író-olvasó találkozók). Egyik utazásának emlékét őrzi A tákosi templom (1978) című verse. Kötetei: Heléna bálja, 1978; Hárfakalitka, 1984; Ez is történelem, 1987; Képes beszéd, 1990. Irodalom: Alföldi Jenő: Versek apróban. In: Élménybeszámoló, 1983. Szilassy Zoltán: Ez is történelem. Alföld, 1988. Vasadi Péter: Egy „polihisztérika" rokonszenves hitvallása. Életünk, 1991. TARPA Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szarvas, 1886. június 6—Sopronkőhida, 1944. december 24.) Politikus, a magyar függetlenségi mozgalom vezető egyénisége, jelentős publicista és szerkesztő volt. Jogi tanulmányait Kolozsvárott, Lipcsében és Heidelbergben