Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

tással is foglalkozott. Egy Herder-vers fordítását Kazinczy küldte el a Magyar Kurírhoz. A Felső-magyarországi Minervában Goethe két versének fordítását is közre adta. Irodalom: Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988. BESZTEREC Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. január 9—Nagyvárad, 1864. augusztus 27.) Papi családból származott, s apja kívánságára először ő is papi pályára készült. Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, s ott kezdte a teológiát is. Később azonban átiratkozott a jogra. Pályáját házitanítóskodással kezdte, majd joggyakornok lett, utóbb aljegyző. A harmincas évek radikális ifjúsági mozgalmaiban való részvételéért egy évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után Nagyváradon, Kolozsvárott, majd Pesten élt. Egy ideig Batthyány Lajos titkára is volt. Sorra jelentek meg művei, a 40-es években ő volt a legdivatosabb magyar író. A Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjai sorába választotta, művei a francia romantika hatása alatt születtek. Drámáinak írása közben Victor Hugót, regényeinek írása közben Eugène Sue-t tekintette példaképének. Legnagyobb sikerét a Hazai rejtelmek című munkájával aratta, amely jól felismerhetően Sue: Les mystères de Paris című romantikus bűnügyi regényét követte. Nagy érdeme azonban Kuthynak az alföldi táj felfedezése. A mű cselekménye Debrecen környékén játszódik. Alföldi tájleírásai Petőfi és Jókai művészetére is hatottak. A regény egyik érdekes fejezeted besztereci lápvidék. Nem tudjuk, mikor és milyen alkalomból járhatott a Rétközben, de a szemléletes, etnográfiai hitelességű, helyi ismereteket feltételező leírások személyes élményekre utalnak. A világosi fegyverletétel után rövid ideig ő is bujdosott, később azonban behódolt az önkényuralomnak, állást vállalt. Ez népszerűségét erősen csökkentette. Meghasonlottan, mindenkitől elhagyottan halt meg. Művei: Ariadne, 1838; Fehér és fekete, 1839; Első Károly és kora, 1840; Hazai rejtelmek, 1846-47; A királyné olvasója, 1860; Korvin, 1864. Irodalom: Váli Béla: Kuthy Lajos élete és munkái, Bp. 1888. Wallentinyi Dezső: Kuthy Lajos életrajza, Rimaszombat, 1897. Wéber Antal: A magyar regény kezdetei, 1959. Fábri Anna: Az irodalom magánélete, 1987.