Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

BOTPALÁD Kiss Albert (Botpalád, 1838—? ) Középiskolai tanulmányait Szatmáron, a jogot és a teológiát Debrecenben végezte. Református lelkészi pályáját Győrteleken kezdte, később Bagaméron folytatta, majd Debrecenbe került. A lelkészi hivatás mellett politikával is sokat foglalkozott. 1878-ban a Bihar megyei székelyhídi kerületben függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. Cikkei, képviselői felszólalásai és beszédei a debreceni lapokban jelentek meg. Önálló kiadványként a debreceni nagytemplomban elmondott szónoklata jelent meg: Beköszöntő egyházi beszéd címmel Debrecenben, 1883-ban. Irodalom: Kiss Kálmán: A szatmári ev. ref. egyház története. 511. BÖKÖNY Lengyel Miklós (Bököny, 1802. december 5—Eger, 1889. október 10.) Görög katolikus papi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Debrecenben és Miskolcon, a teológiát Egerben és Bécsben végezte. Előbb káptalani követ volt a pozsonyi országgyűlésen, majd káplán Makiáron. 1828-ban Pyrker érsek udvari papja lett. 1847-ben Nagykállóba került plébánosnak, majd rövid ideig szabolcsi főesperesként működött. 1851-től egri kanonok, 1879-től pedig püspök. Nyomtatásban főként egyházi beszédei jelentek meg, de fiatal korában költeményeket is írt, amelyek többek között a Szépliteraturai Ajándékban láttak napvilágot. Nevezetes beszéde a Szózat a 48-ik honvédzászlóalj zászlajának felszentelése alkalmára. Irodalom: Koncz Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892.