Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Lásd még: Nyírtét, Apagy, Mátészalka. Irodalom: Molnár József: Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez. A Kossuth Gimnázium Emlékkönyve. Nyíregyháza, 1956. Tidrenczel Sándor: Vörösmarty Mihály Szabolcsban és Szatmárban. Kelet-Magyarország, 1975. november 30. Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31—Pest, 1855. március 3.) A szabadságharc bukása után — Aradról menekülve — Bajza József sógorával, Vörösmarty Mihállyal együtt bujdosott Békés és Szatmar megyében. A Mátészalkán, Vay Mihály házában töltött napok után, szeptember közepe táján kerültek mindketten Gebére (ma: Nyírkáta) Csanády János földbirtokos oltalmába, ahol kb. három hetet töltöttek. Távozásuk előtt — Vörösmartyhoz hasonlóan — Bajza is írt egy epigrammát a háziasszony emlékkönyvébe: Gyászos időbe vagyok szomorú vendége lakodnak, Honnomban idegen és menekülve futó. Mentsen az ég, oh hölgy, oly kíntól, millyen emészti Keblem az eltiprott szent haza gyásza között. Lásd még: Mátészalka. Irodalom: Molnár József: Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez. A Kossuth Gimnázium Emlékkönyve, Nyíregyháza, 1956. Keresztszeghy Etta (Gebe, 1866. május 1—?) Földbirtokos nemesi családból származott. Apját korán elveszítette. 1893-ban férjhez ment Strozzi Vidais Jánoshoz, de férje nem értette meg írói ambícióit, ezért már a következő évben el is vált. írói pályáját nagyon fiatalon fordításokkal kezdte. Később elbeszéléseket kezdett írni különböző vidéki és fővárosi lapokba (Debreceni Ellenőr, Pesti Napló, Fővárosi Lapok). Több regénye is megjelent. Művei: Olga grófnő(regény). Bp. 1887; Zsibó esperes (elbeszélések). Bp. 1891; Egy asszony története (regény). Bp. 1895. Irodalom: Négyessy László: Pallas Nagy Lexikona. X. 441.