Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Lásd még: Nyíregyháza Irodalom: Szabó Géza: Szende Pál élete és munkássága (1879—1934). Nyíregyháza, 1986. Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3—

Rheineck, 1963. február 10.) Középiskolai tanulmányait a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban végezte. A jogot a debreceni egyetemen kezdte, majd Kolozsvárott doktorált. Rövid ideig Szabolcs megyében volt tisztviselő. 1907-ben a Budapesti Hírlap munkatársa, 1914ben a jobboldali Új Nemzedék főszerkesztője lett. 1920-ban új lapot alapított Magyarország címmel, amelyet 1934-től Új Magyarország néven adott ki. A 20-as és 30-as években több ciklusban országgyűlési képviselő is volt kormánypárti programmal. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején, a nemzeti szellemű jobboldali újságírás egyik legnagyobb hatású művelője volt. A háború végén Ausztriába, Németországba, majd Braziliába menekült. Az ötvenes években visszatért Európába, 1956-ban Svájcban telepedett le. Művei: Neked kedvesem..., 1913; Az ismeretlen Magyarország, 1930; Új világ felé, 1—2.1940; Népi válság, népi Magyarország, 1944; Mohácstól Budaörsig, Innsbruck, 1954. Irodalom: Sipos Péter: Milotay István pályaképéhez. Századok. 1971. Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon. Bp. 1992. Réz Gyula (Nyírbátor, 1884—Budapest, 1958.) Családi neve eredetileg Rézler. Apja falusi pallérmester volt, akiben egyetlen vágy élt igazán, hogy fia többre vigye, mint ő. Szülein kívül mégis egyik nyírbátori tanítójának köszönhette elsősorban, hogy gimnáziumba jutott. Érettségi után egy ideig papnövendék volt, tüdőbetegsége miatt azonban abba kellett hagynia a tanulást. Felgyógyulása után végül latin—történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb Miskolcon, majd Budapesten tanított. Az első világháború kitörése után azonban rögtön be kellett vonulnia. 19 lóban betegsége kiújult, ismét hosszú időt kellett szanatóriumban töltenie. A háború után egy ideig újra tanított, a húszas évek közepén pedig a MTA szótárkészítő bizottságának tagja lett. Ebben az időben alakult ki szorosabb barátsága Földessy Gyulával, Karácsony Sándorral és Gombocz Zoltánnal. Életkora szerint a Nyugat első generációjához tartozott. Egy évvel volt fiatalabb Babitsnál és Juhász Gyulánál, s egy évvel idősebb Kosztolányinál. O azonban nem került kapcsolatba a Nyugattal. Valószínűleg betegségével függött össze, hogy időben