Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

is később indult költészete, mint említett kortásaié. Deres fővel volt fiatal lírikus — írta róla később Karácsony Sándor. A háború alatt jelentek meg első versei, de igazán csak a 20-as évek derekán bontakozott ki költészete. Ekkor a Napkelet, a Pásztortűz, az Elet, a Protestáns Szemle, az Erő, a Budapesti Hírlap, a Képes Krónika, a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék rendszeresen közölték írásait. Több antológiában, többek között az 1930ban, Vajthó László szerkesztésében napvilágot látott Mai Magyar Múzsában is szerepelt. Válogatott verseit a Napkelet Könyvtára sorozatban készültek kiadni 1943ban, a háborús események miatt azonban erre már nem került sor. A háború utáni évek pedig még kevésbé kedveztek — az akkor már nyugdíjas Réz Gyula — költeményei kiadásának, pedig 1946-47-ben az őt nagyon tisztelő Weöres Sándor is szorgalmazta a kötet megjelenését. Csak 35 évvel a költő halála után kerülhetett végre az olvasók kezébe válogatott verseinek gyűjteménye, a Telegráfoszlop. (Font Könyvkiadó. Bp. 1993.) Irodalom: Karácsony Sándor: Réz Gyula. In.: Mai Magyar Múzsa, 1930. Karácsony Sándor: A könyvek lelke. Bp. 1941. U.ő.: A Telegráfoszlop című kötet előszava. Albók Gyula (?—?) Életrajzi adatait nem ismerjük. Csak annyit tudunk róla — egy emlékezés nyomán — hogy vásári dalénekes volt, aki abban különbözött a búcsúkat, vásárokat akkoriban ellepő koldusok többségétől, hogy a kéregetés hagyományos szokása helyett vagy mellett többnyire megtörtént tragikus eseményekről szóló balladisztikus rigmusokat adott elő, s utána tányérozással gyűjtötte össze a hallgatóság adományait. Az énekes koldulásnak ez a válfaja általában szóbeli műfaj volt, de előfordult, hogy a dalok szövegét röplapokra nyomtatva külön árusították is az érdeklődő közönségnek. Úgy látszik azonban, hogy Albók Gyula írói ambícióit ez még nem elégítette ki. Ezt bizonyítja, hogy két hosszabb, prózában írt rémtörténete nyomtatásban is megjelent Nyírbátorban. Ezek a múlt századi füzetes ponyvaregények hagyományait követik. Tartalmukról már a címek alapján is némi fogalmat alkothatunk magunknak: A debreceni borzasztó gyermekgyilkosság, egy apa hajmeresztő rémtette. Nyírbátor, 1916. A hűtlen asszony rémtette. A disznókkal megétetett csonka katona. Nyírbátor, 1916. Irodalom: Gulyás: i. m.: I. 352. Nyéki Károly: „Hallottátok, Szárazberken mi történt?" Magyar Nemzet, 1986. augusztus 5.